Meglépi a Fidesz: magántulajdont államosíthatnak Orbánék

Meglépi a Fidesz: magántulajdont államosíthatnak Orbánék.

Meglépi a Fidesz: magántulajdont államosíthatnak Orbánék.

Megszerezte a HVG a készülő építészeti törvény tervezetét. Ez egy olyan új jogszabályt hoznának, amely összevonna három létező törvényt. A meglévőkhöz pedig vadonatúj elemeket keverne. Az épített környezetről, a településkép védelméről és a kulturális örökség védelméről szóló törvényeket vonnák össze.

Ha helyesek a HVG értesülései, akkor ezek az új rendelkezések felszámolnák a piacgazdaságot az építőanyaggyártás -és kereskedelem területén. Konkrét tervutasításos rendszer lépne életbe.

A tervezet legfontosabb pontjai:

  • Minden építőanyag behozatala és kivitele regisztrációköteles lenne.
  • Ami az exportot illeti, ott az államnak vételi és elővásárlási joga lenne a “regisztrált alapanyagokra és termékekre”. A tervezet egyelőre nem tartalmaz semmiféle információt arról, hogy konkrétan mely anyagok lesznek rajta ezen a listán.
  • Ha bármely építőanyag esetében szabott árat határoz meg a kormány, akkor gyártó azt annyiért köteles eladni neki. Akkor is, ha a szerződött vevője háromszor annyit fizetne ki érte.
  • Exportálni pedig eleve csak olyan építési terméket lehetne, amely esetében nincs importkitettsége az országnak.
  • Ha az építésgazdaságért felelős miniszter úgy érezné, hogy egy bizonyos építőanyag exportálása „jelentős mértékben akadályozza, vagy ellehetetleníti a kritikus infrastruktúrák létesítését, működését, fenntartását, fejlesztését”, maximum egyéves teljes exporttilalmat rendelhet el arra a termékre.
  • Az állam nemcsak elvehetné a magáncégek áruját, de az építőanyaggyártók bizonyos esetekben kötelezhetők lennének a termelés fokozására. Az ellenszegülők az előző évi bevétel 10 százalékáig terjedő bírságot kaphatnak.

Személyre szabott jogszabály

A HVG által ismertetett tervezet visszamenőleg megmagyarázza azt a pár napja meghozott kormányrendeletet, ami a 3 milliárdosnál nagyobb éves forgalmú hazai tégla- és kerámiaépítőanyag-gyárak esetében 90 százalékos büntetőjáradék fizetését rendeli el, ha egy bizonyos, a rendeletben megszabott, a valós piaci áraknál sokkal alacsonyabb árszintnél drágábban próbálnák eladni a termékeiket.

Ez valójában személyre szabott jogszabály volt, mert összesen 3 ilyen cég létezik és mind külföldi kézben van: Creaton, a Zalakerámia és a Wienerberger.

Az új tervezetben már erre hivatkozva írják, hogy a szabott árszint felett értkesítő kereskedők is kötelesek lesznek 90 százalékos járulékot fizetni.

A piaci cégektől einstandolt árucikkeket az állami tulajdonban lévő Nemzeti Építőanyag Kereskedésekben árulnák. Ezek az egész ország területét lefednék Nemzeti Építőanyag-kereskedelmi Hálózat néven.

Ezekben a nemzeti tüzépekben bizonyos vevők áfamentesen vásárolhatnának. A tervezet egyik változata szerint minden magánszemély, egy másik szerint a babaváró támogatást és CSOK-ot felvett családok, az épületenergetikai korszerűsítési beruházásokat végző magánszemélyek és a hátrányos helyzetűek.

Már az eddigiek alapján is joggal merül fel a kérdés, hogy a három nagy piaci szereplő ilyen körülmények között miért is folytatná a termelést. A 444 szerint

a tervezet nem is titkolja, hogy a Fidesz-kormány célja a piaci cégek kiszorítása és a vállalkozások kényszerállamosítása. A tervezetbe ugyanis beleírták, hogy az építőanyaggyárak eladása esetén a magyar államnak elővásárlási joga lenne.

A javaslat mégcsak nem is tesz úgy, mintha nem egy bizonyos, bányászatból élő Család érdekeit szolgálná, hiszen még az is szerepel benne, hogy törekedni kell arra, hogy bányászati jogot csak magyar tulajdonú vállalkozások és magyar magánszemélyek kaphassanak.

loading...