Polgáron az áramszolgáltatót adóztatnák meg úgy, hogy a közterület használatáról szóló helyi rendeletük módosításával az oszlopokra vetnének ki díjat. Az ebből befolyó pénzből fizetnék a közvilágítás pluszköltségeit – írta meg a hvg.hu.
Tóth József polgármester a múlt hét végén bejelentette: A város nem a közvilágításon spórol tovább, hanem az áramszámla kifizetéséhez keres többletbevételt.
„Legyen világos Polgár!
A kormánydöntés az önkormányzatok hatáskörébe tette a közvilágítás probléma megoldását. Helyi rendeletben szabályozhatjuk, korlátozhatjuk és akár le is kapcsolhatjuk a közvilágítást, – ha nem tudjuk a számlát kifizetni. A döntés megszületett. A város nem a közvilágításon spórol tovább, hanem az áramszámla kifizetéséhez keres többletbevételt. A képviselő-testület közterület használati rendeletben rögzítette: közvilágítási póznadíjat vet ki az áramszolgáltatóra. Részletekről a mai »Rezsifórum Polgáron« keretében..”
– írta a Facebookon a városvezető.
Tóth József úgy véli, hogy a kormánybiztossal való egyeztetésekből kiderült, a jövő évben minden település számára súlyos pluszkiadást jelentő közvilágítási díjakban nem remélhetnek segítséget a kormánytól. Polgár polgármestere nem gondolja, hogy spórolásként a város utcáinak elsötétítése megoldás lehet, ezért is kezdtek el más lehetőségeket vizsgálni.
Így merült fel, hogy új bevételeket keresnek, és a közterület használatról szóló rendeletük módosításával találtak is egy alternatívát:
Az áramszolgáltató tulajdonában levő, de közterületeken álló oszlopokra vetnének ki díjat, ennek lehetőségét járták körbe. Egy 2000-es alkotmánybírósági döntést húztak elő a fiókból, a határozatban a testület megsemmisítette egy 1994-es törvény passzusát, amely a villanyvezeték közterületen való telepítésének és üzemeltetésének ingyenességet biztosított.
Erre a döntésre hivatkozva Kemenesmihályfalva még akkor perbe ment az áramszolgáltatójával, az első fokú bíróság a kis falunak adott igazat, és arra kötelezte az akkori szolgáltatót, hogy fizessen a közterületen felállított oszlopok használatáért. Ám másod-, és harmadfokon a falu elbukta a pert, pedig akkor már sok száz település reménykedett abban, hogy számukra kedvező döntés fog születni. A Legfelsőbb Bíróság ítéletében arra hivatkozott a húsz évvel ezelőtti sajtóhír szerint, hogy az Alkotmánybíróság 2000-es határozatát megelőzően telepítette a szolgáltató az oszlopokat, így a testület döntése visszamenőlegesen nem érvényesíthető.
A kormány a közművezetékekre vetett ki adót, az önkormányzat viszont a közterületének használatért szedne be díjat. A rendeletet tehát megszavazták a képviselők Polgáron, innentől kezdve a törvényességet vizsgáló kormányhivatalnál pattog a labda.