A Fidesz szerint nem hoz változást Magyarországon az európai minimálbér-szabályozás, az ellenzék azt mondja, jelentősen emelni kell miatta a minimálbéren. A Lakmusz tényellenőrzői az uniós irányelv szövege alapján megnézték, kinek van igaza.
Az elmúlt hetekben az Európai Parlament és a Tanács is megszavazta, így hamarosan hatályba lép az első kötelező érvényű minimálbér-szabályozás az Európai Unióban. A tagállamoknak két évük lesz rá, hogy megfeleljenek az irányelvnek, az új szabályokat először a 2025-ös minimálbérre kell alkalmazni.
A kormánypárt szerint Magyarország már most megfelel az EU-s elvárásoknak, míg ellenzéki képviselők szerint az új szabályok miatt emelni kell majd a minimálbéren.
Kósa Ádám, a Fidesz EP-képviselője a jogszabály európai parlamenti tárgyalásán azt állította, hogy „az irányelv Magyarországon nem hoz lényeges változást. Ennek oka, hogy a magyar szabályozás már most megfelel az irányelvben rögzített elvárásoknak”.
A fideszes Koncz Zsófia pedig úgy fogalmazott, hogy
„az irányelv nem uniós minimálbért határoz meg, hanem egy keretrendszert hoz létre, amelyben alapvető iránymutatásokat, minimumkövetelményeket ír elő a tagállamok számára a minimálbér meghatározásához, amelyeket Magyarország egyebekben már régóta alkalmaz”.
Ezzel szemben Dobrev Klára úgy látja, hogy az európai minimálbér-szabályozás jelentősen emelni fogja a magyar minimálbért. Dobrev szerint „az idei évben legalább 30 ezer forinttal lenne magasabb a minimálbér, mint enélkül az európai szabályozás nélkül”.
A Lakmusz cikkében az elfogadott irányelv szövege és az elérhető statisztikai adatok alapján vizsgálták meg az állításokat, és azt találták, hogy
- Bár az irányelv valóban nem tartalmaz kemény, összegszerű előírást a minimálbérre, a minimálbér megállapításának jelenlegi magyar módszerét biztosan át kell alakítani, hogy megfeleljen az EU-s jogszabálynak.
- Ha már ma alkalmaznák az irányelvet, akkor 2023-ra a jelenleg elérhető statisztikai mutatók alapján emelni kellene a bruttó 200 ezer forintos (nettó 133 ezer forintos) magyar minimálbért, méghozzá nettó 21-66 ezer forinttal.
Koncz Zsófiának abban igaza van, hogy az uniós irányelv nem határoz meg egységes európai minimálbért, és azt sem írja elő összegszerűen, hogy az egyes tagállamokban a helyi életszínvonalhoz viszonyítva mekkora legyen a törvényesen fizethető legkisebb munkabér. Sőt, az irányelv nem kötelezi jogszabályban előírt minimálbér bevezetésére azt a hat EU-s tagállamot – Dániát, Olaszországot, Ciprust, Ausztriát, Finnországot és Svédországot – ahol jelenleg nem létezik ilyen.
Ott viszont, ahol van jogszabályban rögzített minimálbér (ahogy Magyarországon is), a jövőben közös alapkövetelményeket kell alkalmazni.
Az irányelv előírja a tagállamoknak, hogy a minimálbér megállapításához és aktualizálásához megfelelő eljárásokat és az eljárásokat vezérlő nemzeti kritériumokat hozzanak létre. A kritériumok között szerepelnie kell legalább
- a minimálbér vásárlóerejének, figyelembe véve a megélhetési költségeket,
- a bérek általános szintjének és eloszlásának,
- a bérek növekedési rátájának és
- a nemzeti termelékenység hosszú távú szintjének és alakulásának.
Az egyes kritériumok relatív súlyáról a tagállamok „társadalmi-gazdasági körülményeik figyelembevételével” dönthetnek. A kritériumokat jogszabályban, a kormány, a munkáltatók és a munkavállalók közötti háromoldalú megállapodásban vagy „az illetékes szervek határozataiban” kell lefektetni.
Magyarországon nem ismerünk olyan nyilvános dokumentumot, amely az irányelvnek megfelelő kritériumokat határozna meg a minimálbér megállapítására. Ilyet a Lakmusz kérdésére a Technológiai és Ipari Minisztérium sem mutatott, egyáltalán nem reagáltak.
A Munka törvénykönyvében az szerepel, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum megállapításakor
„figyelembe kell venni különösen a munkakör ellátásához szükséges követelményeket, a nemzeti munkaerőpiac jellemzőit, a nemzetgazdaság helyzetét, az egyes nemzetgazdasági ágazatok és az egyes földrajzi területek munkaerő-piaci sajátosságait”.
Utalás sincs a vásárlóerőre, a bérek eloszlására vagy növekedési rátájára, és a kritériumok egymáshoz viszonyított súlya sem ismert.
Hogy a magyar szabályozás nincs összhangban a friss uniós szabályokkal, azt megerősíti az Európai Bizottság hatástanulmánya is, amellyel még 2020-ban támogatták meg a megfelelő minimálbérekről szóló irányelvjavaslatot. A hatástanulmány megállapítja, hogy Magyarországon csak „tágan körülírt gazdasági feltételeket” vesznek figyelembe a minimálbér meghatározásakor.
Az irányelv elfogadása esetén Magyarországnak felül kellene vizsgálnia és ki kellene egészítenie a kritériumokat, illetve biztosítania kellene, hogy ezeket világos és kiszámítható módon használják.
A kritériumok mellett az uniós irányelv azt is elvárja a tagállamoktól, hogy „indikatív referenciaértékeket” használjanak a minimálbérek megfelelőségének értékelésekor, tehát valamilyen statisztikai adathoz viszonyítsák a minimálbért. Példaként említi a szöveg a bruttó mediánbér 60 százalékát és a bruttó átlagbér 50 százalékát, de ezek mellett nemzeti szinten meghatározott egyéb referenciaértékeket is lehet alkalmazni.
Olyan magyar jogszabályt vagy hivatalos dokumentumot szintén nem találtak, amely referenciaértéket jelöl ki, a magyar szabályozást tehát e körben is módosítani kell majd.
De mennyit kellene emelni?
A módszertannál izgalmasabb kérdés, hogy a minimálbér összegén emelni kellene-e, ha már ma meg akarnánk felelni az EU-s irányelvnek. A jogszabályban hivatkozott referenciaértékek „indikatívak”, azaz nem kötelezőek. Az viszont kötelező, hogy 2024 őszéig minden kormány megállapítson valamilyen referenciaértéket, és hogy ez a referenciaérték megfelelő legyen. Az Európai Bizottság valószínűleg bízik benne, hogy ha a referenciaértékeket lefektetik, akkor utána valóban ezek alapján határozzák meg a minimálbérek összegét. A referenciaértékek tehát közvetett módon mégiscsak befolyásolják a minimálbéreket.
Az irányelv rendelkező része a bruttó átlagbér 50 százalékát és a bruttó mediánbér 60 százalékát említi referenciaértékként, míg az indoklás ezek mellett a nettó átlagbér 50 vagy 60 százalékát tünteti fel lehetséges viszonyítási pontként. A mediánbér azt a bért jelenti, amelynél egy adott időpillanatban pont ugyanannyian keresnek többet, mint amennyien kevesebbet. Jellemzően alacsonyabb, mint az átlagbér, mert nem húzzák fel az extrém magas fizetések.
A bruttó és nettó átlagbérekről és mediánbérekről 2022. júliusi a legfrissebb KSH-adat. Az adatokat a KSH megadja a munkáltatók teljes körére és külön csak a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásokra, a költségvetési intézményekre és egyes kiválasztott nonprofit szervezetekre is.
Bármelyik adatkörrel számolunk, azt kapjuk, hogy a bruttó 200 ezer forintos (nettó 133 ezer forintos) jelenlegi minimálbér bőven elmarad minden referenciaértéktől.
Ha a kormány azt szeretné, hogy a magyar minimálbér már 2023-ban megfeleljen az uniós irányelv elvárásainak, akkor emelni kellene az összegén – a választott referenciaértéktől függően nettó 21-66 ezer forinttal. (A bruttó 232 ezer forintra emelés eredményezne nettó 21 ezres növekményt, a nettó 199 ezerre való emelés pedig nettó 66 ezreset.)
Az indoklás a használható referenciaértékek között megemlíti még a nettó minimálbér és a szegénységi küszöb összehasonlítását. A szegénységi küszöb a béren kívül egyéb juttatásokat is figyelembe vesz, a nettó medián jövedelem 60 százalékánál húzzák meg, és különböző háztartástípusokra számolják ki. A szegénységi küszöböt nem havonta, hanem évente, így jóval nagyobb csúszással adja meg a KSH. Jelenleg a 2020-ra vonatkozó szegénységi küszöböt ismerjük, és ez ismert volt már 2021 decemberében is, amikor az idei minimálbérről döntött a kormány.
2020-ban egy egyszemélyes háztartás éves szegénységi küszöbe 1.393.900 forint, azaz havi 116 ezer forint volt. Ezt a jelenlegi nettó minimálbér 133 ezer forintos összege meghaladja, erre hivatkozva fejtette ki a Magyar Nemzetnek Szalai Piroska munkaerő-piaci szakértő, hogy a magyar minimálbér már ma is „európai minimálbérnek” számít, hiszen a jogalkotó 2021 végén az utolsó ismert szegénységi küszöb felett határozta meg az értékét. A 2021-re vonatkozó szegénységi küszöböt november 4-én tervezi közzétenni a KSH. Hogy ezen indikátor alapján emelni kellene-e 2023-ban a minimálbért, és ha igen, mennyivel, azt majd az új adat ismeretében lehet megmondani.
Ha a frissített szegénységi küszöb is 133 ezer forint alatt lesz, akkor e referenciaérték alapján a magyar minimálbér formálisan megfelelne az irányelvnek. Az EU-s jogszabály azonban azt is kimondja, hogy
“a minimálbérek akkor tekinthetők megfelelőnek, ha méltányosak az érintett tagállamon belüli béreloszláshoz képest, és teljes munkaidős munkaviszony alapján tisztességes életszínvonalat biztosítanak a munkavállalók számára”.
Tordai Bence a Lakmusznak küldött nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy önmagában a szegénységi küszöb felett meghatározott minimálbér még “nyilvánvalóan” nem teljesíti ezeket a követelményeket. “Aki ma Magyarországon él, az tudja, hogy havi 133 ezer forint nem biztosít tisztességes életszínvonalat, és ez az én véleményem szerint perdöntő abban a kérdésben, hogy Kósa Ádám igazat mondott-e [az irányelv európai parlamenti vitájában]” – írta a Párbeszéd társelnöke.
A magyar minimálbér összege alacsonynak számít uniós összehasonlításban. A legfrissebb Eurostat-adatok szerint euróban kifejezve csak a bolgár és a lett minimálbér összege alacsonyabb a magyarnál.