Gigantikus, 162 oldalas salátatörvényt nyújtott be fél évvel a választások előtt Varga Judit igazságügyi miniszter. Ebben főleg a vagyonelkobzás gyakorlatához nyúlna hozzá a Fidesz, hirtelen szűkítenék a vagyonelkobzás elrendelésének lehetőségét, miközben az ellenzék főleg az elszámoltatással kampányol – írja az Alfahír.
A Btk. 74. paragrafusa kimondja: vagyonelkobzást kell elrendelni arra a bűncselekmény elkövetéséből eredő vagyonra,
- amelyet az elkövető a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett,
- amely a bűncselekmény elkövetéséből eredő, a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett vagyon helyébe lépett,
- amelyet a bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételek biztosítása végett szolgáltattak vagy arra szántak,
- illetve amely az adott vagy ígért vagyoni előny tárgya volt,
- valamint „arra a bűncselekmény elkövetéséből eredő, a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett vagyonra is, amellyel más gazdagodott. Ha gazdálkodó szervezet gazdagodott ilyen vagyonnal, a vagyonelkobzást a gazdálkodó szervezettel szemben kell elrendelni.”
Ezek a kritériumok megmaradnak, Varga Judit azt a pontot módosítaná, amely azt mondja ki, hogy mikor nem rendelhető el vagyonelkobzás. Eddig két esetre vonatkozott a tiltás:
- arra a vagyonra, amely a büntetőeljárás során érvényesített polgári jogi igény fedezetéül szolgál,
- arra a vagyonra, amelyet jóhiszeműen, ellenérték fejében szereztek.
Ha azonban a Parlament fideszes többsége úgy dönt, akkor egy új bekezdéssel toldanák meg a törvényt:
Nem rendelhető el vagyonelkobzás arra a vagyonra, „ha azzal kapcsolatban a büntetőeljárás tárgyát képező bűncselekménnyel azonos tényállás miatt közigazgatási hatóság, állami adó- és vámhatóság végleges határozatában vagy közigazgatási perben a bíróság jogerős határozatában fizetési kötelezettséget állapított meg, a fizetési kötelezettség erejéig.”
Ezzel a kormányzat a saját álláspontja szerint a kétszeres elvonás tilalmát érvényesítené, ugyanakkor az indokolás szerint ehhez nem kell a tényállások teljes azonossága, elég az adófizetési kötelezettség legfontosabb elemeinek, így például adóra elkövetett költségvetési csalás esetén az adónem és az adófizetési időszak azonosságának a megállapítása.
A módosítás az eddigi gyakorlatnak megfelelően a kétszeres elvonás tilalmát csak az ugyanazon személy, ugyanazon cselekmény elkövetéséből eredő vagyon elvonása tekintetében mondja ki, és arra is marad lehetőség, hogy egy céget és annak a vezetőjét is vagyonelkobzással sújtsanak.
A változtatás sokkal inkább annak ágyazna meg, hogy egy esetleges anyagi felelősségre vonást egy közigazgatási perben, vagy egy NAV-határozattal meg lehessen úszni, és a vagyonelkobzás már ne lehessen egy büntetőeljárás része.