Egy ügyészi feljegyzés szerint Hajdu János egy belügyi vizsgálaton arra utalt: az ukrán pénzszállítók elfogásáról olyan ember döntött, akit nem lehet belekeverni az aranykonvoj-ügybe. A történtekről beszámoló titkosszolgálati vezető szerint minden jelenlévő számára világos volt, hogy Orbán Viktorról beszél.
Újabb dokumentum került elő az aranykonvojügyben, amely a volt miniszterelnök szerepére irányítja a figyelmet. Az ukrán pénzszállítók képviseletét ellátó Dr. Horváth Lóránt Ügyvédi Iroda közlése alapján a Telex számolt be az ügyészi feljegyzésről.
Az irat egy június 22-i megbeszélést rögzít. A nyomozóügyészek ekkor az Alkotmányvédelmi Hivatal főosztályvezetőjével, Szathmáry Istvánnal találkoztak, aki egy korábbi belügyi vizsgálatról beszélt nekik.
Nem az volt a kérdés, hogy ki döntött, hanem hogy kit lehet megnevezni
Szathmáry beszámolója szerint az ukrán pénzszállítók ügyét már a választások előtt vizsgálták a Pintér Sándor vezette Belügyminisztériumban. Ő az Alkotmányvédelmi Hivatal képviseletében, Farkas Örs akkori nemzetbiztonsági államtitkárt kísérve többször is megjelent a vizsgálóbizottság előtt.
A testület nemcsak azt nézte, hogy az elfogottakat mikor és milyen jogcímen tartották fogva, hanem azt is, kinek a döntése alapján indult a művelet.
A feljegyzésben rögzített beszámoló szerint Hajdu János, a TEK korábbi vezetője egy alkalommal azt mondta: hiábavaló ezt vizsgálni, mert mindenki tudja, hogy az elfogás annak az embernek a döntésére történt,
„akit nem lehet belekeverni az ügybe”.
Szathmáry szerint a jelenlévők számára egyértelmű volt, hogy Hajdu Orbán Viktorra utalt.
Ez a mondat azért különösen súlyos, mert nem pusztán a döntéshozó személyéről szól. Azt is felveti, hogy a vizsgálat résztvevői előtt létezhetett egy kimondatlan határ: meddig lehet eljutni a felelősség tisztázásában.
Orbán neve korábban is felmerült
Az Ellenszél már júniusban beszámolt egy másik belső ügyészségi dokumentumról, amely Orbán Viktor szerepének vizsgálatát is felvetette. A most ismertetett feljegyzés ehhez ad újabb részletet: egy titkosszolgálati vezető beszámolóját arról, mi hangzott el a korábbi belügyi vizsgálaton.
A két szintet ugyanakkor érdemes különválasztani. Az irat Szathmáry elmondását rögzíti Hajdu korábbi kijelentéséről; nem Orbán írásos utasítása, és önmagában nem állapít meg büntetőjogi felelősséget. Hajdu a vele közölt gyanúsítás ellen panasszal élt, és nem ismerte el bűncselekmény elkövetését.
A politikai kérdés ettől még nagyon is világos. Ha egy állami művelet körül felmerül a jogsértés gyanúja, a vizsgálat nem állhat meg annál, aki végrehajtotta. Azt is tisztázni kell, ki döntött róla, milyen információk alapján és milyen céllal. Egy volt miniszterelnök neve nem lehet olyan pont, ahol elfogynak a kérdések.
