Január 30-áig meghosszabbította Seszták Miklós letartóztatását a Budai Központi Kerületi Bíróság nyomozási bírája október 28-án. A korábbi fejlesztési miniszter szabadlábra helyezését és az enyhébb kényszerintézkedést célzó védői kérelmeket is elutasították.
Frissítve: 2026. október 29., 13:25, magyar idő szerint. Az október 28-i hosszabbítással frissítettük a szeptemberi őrizetbe vételi hírt; az eredeti megjelenés dátumát megtartottuk.
Január végéig szól a meghosszabbítás
A bírósági közlést ismertető Telex szerint az új határidő 2027. január 30. A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal a szökés, az elrejtőzés és a bizonyítás veszélyeztetésének kockázatára hivatkozva indítványozta a hosszabbítást.
A védelem a letartóztatás megszüntetését, ennek hiányában ingatlanra korlátozott bűnügyi felügyeletet kért, 300 millió forintos óvadék felajánlásával. A bíróság ezeket az indítványokat nem fogadta el.
Seszták visszautasítja a gyanúsítást, és ártatlannak tartja magát. A letartóztatás fenntartása nem bűnösséget kimondó ítélet, és a januári határidő nem a nyomozás lezárásának időpontja.
Előzmény: szeptember 28-án vették őrizetbe
Őrizetbe vették Seszták Miklóst, a KDNP országgyűlési képviselőjét és korábbi nemzeti fejlesztési minisztert. Papp Gábor, a politikus ügyvédje szeptember 28-án délelőtt a 24.hu-nak erősítette meg az intézkedést. Seszták nem sokkal korábban önként ment be a Központi Nyomozó Főügyészség budapesti épületébe.
Az Országgyűlés hétfő reggel felfüggesztette Seszták Miklós mentelmi jogát. A parlament 139 igen szavazattal döntött a KDNP-s képviselő mentelmi ügyében. A képviselő érkezésekor azt mondta, vallomást szeretne tenni, és továbbra is tagadta a bűncselekmény elkövetését. Közölte, hogy a vele szemben megfogalmazott gyanút nem tudja értelmezni. Arra számított, hogy mentelmi jogát felfüggesztik, de szerinte vallomástételére aznap még nem feltétlenül kerül sor.
Az ügyészség a Volánbusz-ügy miatt kezdeményezte Seszták Miklós mentelmi jogának felfüggesztését. A hatóság hivatali vesztegetés elfogadásának gyanúja és más bűncselekmények miatt folytat nyomozást. Seszták Miklós 2014 és 2018 között nemzeti fejlesztési miniszterként felügyelte a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőt. A Volánbusz felett ebben az időszakban az MNV gyakorolta a tulajdonosi jogokat.
Az ügyészség szerint megalapozottan feltehető, hogy Seszták Miklós és az MNV akkori vezérigazgatója jelentős összegeket vett át. A közlemény több mint 11 milliárd forint jogtalan előnyt említ a 2015 és 2018 közötti időszakból. A pénz a gyanú szerint a Volánbusszal szerződésben álló cégek képviselőjétől érkezett, közvetítőn keresztül.
Egy másik ügyészségi állítás építőipari állami beruházásokhoz kapcsolódik. A gyanú szerint egy cégcsoport a vállalkozói díjak tíz százalékának visszajuttatását ajánlotta fel. Az ügyészség szerint ebből több mint egymilliárd forint jutott Seszták Miklóshoz. Uszoda- és tornaterem-beruházásoknál további mintegy 270 millió forint jogtalan előnyt említenek. A közlemény hét rendbeli hivatali vesztegetés elfogadását sorolja fel a feltételezett cselekmények között. Emellett hat rendbeli vesztegetés elfogadásának gyanúját is ismertette a hatóság.
Az Ellenszél korábban részletesen beszámolt az ügyészségi előzményekről és a három politikust érintő mentelmi ügyekről. A hétfői szavazás előtt szintén összefoglaltuk, milyen ügyek kerülhetnek az Országgyűlés elé. Az ügyészség szeptember 22-én kérte a mentelmi jog felfüggesztését, hogy a büntetőeljárás folytatható legyen.
Az Országgyűlés Seszták Miklós mellett Hankó Balázs és Magyar Péter mentelmi jogát is felfüggesztette. Seszták Miklós őrizetbe vétele önmagában nem jelent bűnösséget. Az ügyben a nyomozás folytatódik, jogerős bűnösséget megállapító ítélet még nem született.
