Dobrev Klára a techóriások vízfogyasztását bírálta, és szigorúbb szabályozást sürgetett. A Google saját adatai szerint tavaly mintegy 37 milliárd liter édesvizet fogyasztott – ez azonban a vállalat teljes fogyasztása, nem kizárólag a mesterséges intelligenciáé.
Mennyi vizet használhatnak el a technológiai óriáscégek, miközben a mezőgazdaságban egyre nagyobb gondot okoz a vízhiány? Ezt a kérdést vetette fel Dobrev Klára, aki a Google vízfelhasználását is szóvá tette.
A DK európai parlamenti képviselője közösségi oldalán közzétett videójában a mesterséges intelligencia fejlesztésének környezeti árát bírálta. Szerinte a vízkészletek védelmét nem lehet a nagyvállalatok önmérsékletére bízni: szigorúbb szabályokra és az államok közös fellépésére van szükség.
A felvetés túlmutat a Google-on. A technológiai versenyben rendszerint az új modellek képességeiről, a beruházások méretéről és a várható profitról hallunk. Arról már kevesebb szó esik, hogy mindennek mekkora az erőforrásigénye, és ezt hogyan lehet összeegyeztetni a helyi közösségek szükségleteivel.
Mit jelent a 37 milliárd liter?
A Google 2026-os környezetvédelmi jelentésének összefoglalója alapján valóban hatalmas mennyiségről van szó.
A vállalat azt közölte, hogy vízgazdálkodási projektjei 2025-ben körülbelül 29 milliárd liter víz utánpótlásához járultak hozzá. Ez a saját számítása szerint éves édesvízfogyasztásának nagyjából 78 százaléka volt. Ebből mintegy 37 milliárd literes éves édesvízfogyasztás adódik.
Fontos különbség, hogy ez a Google teljes vállalati adata. Nem állítható róla, hogy kizárólag az AI fejlesztése emésztette fel ezt a mennyiséget, és nem is az idei év fogyasztását mutatja.
A Google közlése szerint 165 vízgazdálkodási projekttel, 97 vízgyűjtő területen dolgozott a vízutánpótlás javításán. Ezt is érdemes figyelembe venni a fogyasztási adatok mellett. A globális összesítés ugyanakkor önmagában nem válaszolja meg, hogy egy-egy létesítmény környezetében mekkora terhet jelent a vízhasználat.
Dobrev már korábban is korlátokat követelt
A politikus nem először szólal meg a mesterséges intelligencia szabályozásáról. Ahogy korábban megírtuk, Dobrev Klára és Molnár Csaba a veszélyes AI-rendszerek fejlesztésének korlátozását és szigorúbb ellenőrzését kezdeményezte.
Most a vízfelhasználásra irányította a figyelmet. Ez olyan kérdés, amely akkor is megérdemli a nyilvános vitát, ha valaki egyébként támogatja az AI fejlesztését. A technológia haszna ugyanis nem teszi feleslegessé annak tisztázását, hogy milyen áron, milyen helyi következményekkel és milyen ellenőrzés mellett működhetnek a mögötte álló vállalatok.
