Új szintre lépett a Norvég Alap körüli vita: Gulyás Gergely nemrég belengette, hogy a magyar kormány jövőre megvétózhatja a Norvégiát is érintő, Európai Gazdasági Térségről (EGT) szóló uniós szerződés megújítását. Norvégia erre közölte, hogy nem kell jövőre megújítani, és máskor sem, hiszen nincs lejárati dátuma – írja a Szabad Európa.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter egy múlt heti kormányinfón azt hozta fel, hogy 2022-ben az Európai Tanácsnak meg kell újítania az Európai Gazdasági Térségről (EGT) szóló nemzetközi szerződést. Mivel ehhez teljes egyetértésre van szükség, a magyar kormány végső esetben megvétózhatja.
A szerződés többek közt Norvégia és az EU gazdasági kapcsolatainak alapszerződése, 1994 óta van érvényben. A Népszava megkérdezte a norvég külügyet, mit szól a magyar kormány terveihez. A norvég külügy röviden fejtette ki az érveit:
Az eredeti, 1994-es EGT-szerződés nem tartalmaz semmilyen lejárati határidőt, így meghosszabbítani sem kell jövőre. A szerződés nyilvános, itt el lehet olvasni több nyelven is, valóban semmilyen lejárati dátum nincs benne, sem 2022-es megújítási kitétel.
Az Orbán-kormány a Norvég Alap elbukása miatt lengette be a zsarolást.
Leegyszerűsítve: ezek olyan önkéntesnek minősülő támogatást jelentenek, amelyeket Norvégia, Izland és Liechtenstein ciklusonként fizet azért, hogy hozzáférjen az uniós közös piachoz. Norvégiához képest a másik két ország elenyésző összeget fizet.
Ezt a pénzt a szegényebb országok kapják, ahol az egy főre eső GDP alacsonyabb, mint az uniós átlag kilencven százaléka. A támogatás döntő részét az adott állam oszthatja szét, de egy kis részét (jelen esetben 77-ből nagyjából négymilliárd forintot) a civil társadalom támogatására kell fordítani. Ezt pedig szigorúan nem az állam osztja ki, hanem egy független civil alapkezelőt kell kiválasztani, nyílt pályázat és átlátható szempontrendszer alapján.
A norvég külügy szerint a magyar állam nem volt hajlandó elfogadni a szakmailag legjobb jelöltet, inkább lemondott a teljes összegről. A jelölt sajtóhírek szerint az Ökotárs lett volna. A magyar kormány viszont a Magyar Vöröskeresztet akarta, szerintük ugyanolyan jó jelölt, az Ökotárs pedig „Soros-szervezet”.
A Fidesz jogi úton akarta behajtani, de az sem sikerül
A magyar kormány bejelentette, hogy „jogi lépéseket tervez”, amiért Norvégia nem adja oda a támogatást. Kérdésre a norvég külügy erre elmondta, hogy szerintük teljesen egyértelmű a helyzet, és „nincs alapja semmilyen jogi eljárásnak Norvégia ellen ebben az ügyben”. Oslo szerint nincs alapja semmilyen jogi eljárásnak Norvégiával szemben
Ezután a magyar kormány azt próbálta meg, hogy államadósságnak tekinti az elmaradt támogatást. Ezt kormányhatározatba is foglalták, meg is jelent az augusztus 6-i Magyar Közlönyben, hogy „Norvégia nem teljesíti szerződéses kötelezettségét”.
Norvégia erre a hírek szerint diplomáciai csatornákon jelezte a magyar kormánynak, hogy szerintük félreértik a helyzetet:
a Norvég Alap pénze nem jár automatikusan Magyarországnak, mert az „önkéntes hozzájárulás az európai kohézió erősítéséhez”.
Ezután jött nemrég a zsarolás belengetése, amiről ugyancsak kiderült, hogy a Fidesz fatális félreértése, szó sincs arról, hogy bármilyen módon meg tudnák zsarolni a skandináv országot. A magyar emberek milliárdokat buktak a Fidesz miatt. Ez itt a történet vége.