Több mint egymilliárd euró párolgott el az MNB tartalékából – mutatjuk, mi történt a színfalak mögött.
Megérkeztek a legfrissebb adatok a Magyar Nemzeti Bank (MNB) háza tájáról, és első pillantásra meglepő számokat mutatnak: március végére a nemzetközi tartalékok 1,2 milliárd euróval csökkentek a februári szinthez képest. Aggodalomra azonban egyelőre semmi ok, a pánik elmarad – a kasszában lévő 58,7 milliárd euró történelmi távlatban nézve is masszív pajzsnak számít. De hova tűnt ez a rengeteg pénz alig egy hónap alatt?
A csökkenés mögött nem valami titkos állami költekezés áll, hanem a globális nyersanyagpiac. A magyar jegybank az elmúlt években óriási aranytartalékot halmozott fel, márciusban azonban a nemesfém világpiaci ára meredek esésnek indult.
Ennek a piaci ármozgásnak az eredménye, hogy a magyar aranytartalék értéke a február végi 15,5 milliárd euróról 14,1 milliárd euróra olvadt március végére. Maga az arany megvan, csak épp kevesebbet ér a nemzetközi piacon.
Törökország és a globális energia-dominó
De miért esett be hirtelen az arany ára? A válasz a megugró globális energiaköltségekben keresendő.
Több nagy energiaimportőr ország jegybankja ugyanis elkezdte rohamtempóban eladni (dollárra váltani) a saját aranytartalékát, hogy ki tudják fizetni a brutális energiaszámlákat, és megvédjék a saját valutájukat az összeomlástól. Ez a jelenség a legdurvábban Törökországban csapódott le, ahol egyetlen hónap alatt több mint 100 tonnával apadt az állami aranykészlet, magával rántva a globális árfolyamot is.
A nagy csavar: A magyar energiacégek nem kértek segítséget?
A mostani adatközlésnek volt egy másik, kifejezetten izgalmas pontja is. Korábban az MNB bejelentette: ha a hazai energiaimportőröknek devizára van szükségük a számlák befizetéséhez, a jegybank a saját tartalékaiból kisegíti őket. Sokan emiatt arra számítottak, hogy a devizatartalékok durván megcsappannak.
Ehhez képest az adatokból kiderült, hogy miközben az arany veszített az értékéből, az MNB devizakövetelései február óta még nőni is tudtak.
Ez lényegében két dolgot jelenthet:
-
A magyar energiacégek végül alig éltek a jegybank által felkínált mentőövvel.
-
Vagy éltek vele, de más, háttérben zajló tranzakciók (például uniós utalások vagy állampapír-kibocsátások) bőségesen ellensúlyozták a kiáramló pénzt.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!