
Tegnap, néhány órával a tokiói olimpia vége után, amikor Dobrev Klára azt írta, hogy valódi inspiráció volt a magyar sportolókat nézni, a DK miniszterelnök-jelöltje hosszan elgondolkodott, hogy mit is jelent ez az inspiráció a hétköznapjainkban, a sokak számára.
Hiszem, hogy van dolgunk e téren!
– jelentette ki Dobrev.
A sport példájánál maradva, hiába van több mint 300 olimpiai bajnokunk, hiába mondjuk magunkról, hogy mi sportnemzet vagyunk, egy friss felmérés szerint Magyaroszágon majdnem a gyerekek negyede túlsúlyos vagy elhízott, és nem mozog rendszeresen.
Hiába vannak olyan fantasztikus világsztár úszóink, mint Milák Kristóf vagy Hosszú Katinka. Hiába van több olimpiai aranyunk úszásban, mint Ausztriának, a magyar gyermekek általános úszástudása mégis messze elmarad az osztrák gyerekekétől.
Miközben határtalan örömöt szereztek nekünk a legjobbjaink, és klasszis példaképekre igenis szükség van, szerintem akkor leszünk igazi sportnemzet, ha a magyar gyerekek mozgásideje eléri majd az EU-s átlagot, ha az úszástudás hiánya nem vezet minden nyáron értelmetlen tragédiákhoz a Balatonon. Ha a csúcsteljesítmények nem csupán nemzeti szimbólumok maradnak
– fogalmazott Dobrev Klára.
A DK miniszterelnök-jelöltje ugyanígy érez az egyik szívügyével kapcsolatban is: a magyar gyerekek versenyképes tudásáról van szó.
Miért lehet az, hogy míg az egyik legpontosabb képet adó PISA-felmérésekben vagy idegen nyelvek ismeretében a magyar fiatalok rendszeresen az EU-s sereghajtók között szerepelnek, ugyanakkor néhány kiemelkedő budapesti gimnáziumból, fantasztikus tudással és szorgalommal, magyar érettségizők tucatjai jutnak be minden évben a világ leghíresebb egyetemeinek padsoraiba?
– teszi fel a kérdést.
Dobrev Klára erre úgy reagált: legyünk a legjobbjainkra nagyon büszkék, de tegyünk meg mindent azért, hogy a többség is jól teljesítsen!
A DK miniszterelnök-jelöltjeként abban hisz Dobrev Klára, hogy minket magyarokat nem csupán a fényes sikerek, hanem a közös fejlődés, a büszkeség arra, amiben a többség jó, a sokak sikere is kell, hogy összekössön.
Számomra ez az idei olimpia legfontosabb tanulsága, vagy ahogyan a tokiói szervezők jelmondata szólt: „gyorsabban, magasabbra, erősebben – együtt!”