Egyre több anyag születik arról, hogy üres telkekre, vagy omladozó tanyákra tömegével jelentenek be magyarul alig beszélő kettős állampolgárokat az ukrán határ közelében, akik így meg is jelennek a helyi választói névjegyzékben. Településenként több száz emberről is szó lehet, akiket a telkek, vagy házak magyarországi tulajdonosai némi pénzért cserébe „befogadnak”,
aztán a választás napján pedig van, hogy kisbusszal hoznak át szavazni, és ha kell, kis cetlire írják nekik, mit kell majd behúzni a szavazólapon.
Gulyás Márton és a Partizán négyrészes tényfeltáró dokumentumfilmjének utolsó két része a voksturizmussal foglalkozik. A két rész végén az is kiderül, hogy bűnhődik-e valaki az elkövetett visszaélések miatt, és ha igen, kik, írja a videót szemléző Telex.
A film rögtön egy látványos jelenetsorral kezdődik:
egy gyakorlatilag erdősávos úton haladunk, ahol mutatják, papíron épp hány ember van bejelentve arra a címre, ahol háznak kellene lennie, de amiről a saját szemünkkel látjuk, hogy vagy egy tető nélküli, elhanyagolt romtanya van, vagy még az sem, csak pár zsák szemét.
Az ezekre a helyekre bejelentett emberekről viszont megtudjuk: van magyar állandó lakcímük, így választásra jogosultak.
Az első megszólaló arról beszélt, hogy talált olyan üres, omladozó házat, ahová csak néhányan voltak bejelentve, de olyat is, ahol közel kétszázan, sőt, van olyan utca egy településen, amit 2001-ben szanáltak, de még ma is van bejelentve oda választópolgár.
Mint később kiderül, erről aztán átálltak arra a módszerre, hogy vesznek településenként egy-két ingatlant, és ezekbe – a sokszor szintén lakatlan – lakásokba jelentenek be több embert.
A Jobbik helyi elnöke szerint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a vásárosnaményi választókerület 89 településéből minimum 60, de akár 75 is érintett lehet. Ő úgy fogalmazott, hogy „a polgármesterek felét nem az itt élők választják meg”.
A helyieknek elegük van, már be is szólnak az ukrán voksturistáknak
Volt rá példa, hogy helyiek már odaszóltak a szavazóhelyiségben az általuk nem ismert, csak szavazni átugró embereknek, hogy menjenek innen, ne ők döntsenek helyettük.
A másik hasonló probléma a nyugdíjak kérdése: Záhony esetében például 5-600 főről beszélnek, akik „ukrán-magyar betelepültek”, de ezeknek csak 10-20%-a él valójában a településen, a többiek csak átjönnek a nyugdíjért.
Nem is feltétlenül jönnek át egyesével, hogy a magyar bankkártyájukkal felvegyék a nyugdíjukat egy automatából, hanem van, hogy megbíznak egy embert 10-15-en, aki átjön, és leveszi egymás után az összes kártyáról a nyugdíjat; „az automatát szabályosan kifosztja”
– fogalmaz az egyik helyi megszólaló.
Azt is megmutatják, hogy ugyan egy fideszes jelölt kampányába beépülős riport alapján kimondta a Kúria a választások után félévvel, hogy
történhetett választási csalás Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, ám a hang- és képfelvételek, a felvett telefonbeszélgetések nem bizonyító erejűek.