„Az egyre inkább önös érdekeiket követő tagállamok a vétón keresztül szétzilálják az uniós intézményekben a döntéshozatalt. A döntések gyakran a nemzeti érdekekkel vannak összhangban, nem pedig a közjóval”, ezért szükség van több erőt adni az EU-nak, hogy az gyorsan és erőteljesen tudjon fellépni a globális kérdésekben, és „az emberek egyébként is olykor többet várnak az EU-tól, mint amit a jelenlegi szerződések megengednek”
– gyakorlatilag ezeket tartalmazza a német Bundestag által kedd este elfogadott javaslat a Portfolio cikke szerint.
Az anyag jelzi, hogy nem tabu az EU alapszerződésének és a döntéshozatali mechanizmusok módosításának kérdése az EU legerősebb tagállamában. Az uniós döntéshozatali mechanizmusok megváltoztatásával kapcsolatos téma a tagállamokat tömörítő Tanácsban már sokszor felmerült, hogy ne kelljen mindig egyhangúságra törekedni, hanem például minősített többséggel is lehessen haladni bizonyos ügyekben.
A friss Bundestag-fejlemény arra utal, hogy ezeket majd egyre inkább csomagban lehet kezelni, és a németek szerint az a legfontosabb, hogy legyen egy működőképes és gyors uniós döntéshozatal, akár az EU alapszerződésének módosítása árán is. Különben a 27 tagállam szerteágazó érdeke mindig szétszabdalja majd a döntéshozatalt és ezért komolytalanná, súlytalanná teszi az EU-t a nemzetközi porondon.
A fentiek tehát szűkülő beleszólást vetítenek előre a kisebb tagállamoknak az uniós külpolitikai kérdésekben, de cserébe az EU jövőjéről szóló konferenciához készített német pozíciós papír növekvő beleszólást vázol számos más területen, ami pedig az egyes tagállamoknak belpolitikailag lenne fontos.
Az anyag leszögezi:
jobban kell koncentrálni azokra a dolgokra, amelyek uniós szinten magasabb hozzáadott értéket/hatást váltanak ki és több mozgásteret kell hagyni a tagállamoknak más kérdésekben, mert enélkül csak a megosztottság fog nőni.
Összességében tehát az EU legnagyobb, legerősebb tagállama nem zárkózik el az uniós alapszerződés módosításától, és a döntéshozatali mechanizmusbeli nehézségek, a járványkezelés és a széttartás
megerősíthette a német kormányt is abban, hogy szükség lehet szorosabban fogni a gyeplőt külpolitikai/emberi jogi kérdésekben és közben többet engedni otthon a tagállamoknak a helyi szinten fontosabb ügyekben.