Banki kölcsönökre szorulhatnak az önkormányzatok, miután köddé vált az önkormányzatok mentőcsomagja, írja a Népszava.
A lap emlékeztet, hogy az előző hónap elején Gulyás Gergely még azt mondta, hogy a települések 200 milliárd forintos hitelkeretet kapnak, ha megszorulnak a válsághelyzet hatásai miatt.
A Népszava szerint azonban ezt kivették a jövő évi költségvetésből, és azóta semmit nem hallani róla.
Az átmeneti segítséget nyújtó hitelkeret ötlete, ami pótolhatta volna a helyi iparűzési adóból idén kieső bevételt a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségétől származott, de Schmidt Jenő, a szervezet elnöke azt mondta a lapnak, hogy
ők sem kaptak magyarázatot, hogy miért törölte végül a tervet a kormány.
A 200 milliárdos keret egyébként arra lett volna elég, hogy fél évet nyerjen a szektor, e nélkül viszont Schmidt szerint a szolidaritási adó befizetésére kötelezett 800 önkormányzat fele ugyan nem egyforma mértékben, de akkora bajban lesz a következő időszakban, hogy hitelfelvételre szorulhat.
Az önkormányzatok azonban csak likviditási hitelt vehetnek fel valamelyik pénzintézettől a saját adóbevételei összegének feléig, de ezt egy éven belül vissza kell fizetniük.
Az elnök szerint leginkább azok a települések kerülhetnek bajba, ahol egy nagy cég fizeti az iparűzési adó túlnyomó részét, mint például Tabon a Flex, Rácalmáson a Hankook, Tiszaújvárosban a TVK. Ezeken a helyeken 30-35 százalékkal biztosan kevesebb lesz az adóbevétel a tavalyihoz képest, miközben a szolidaritási pénzt még a 2019-es, kiemelkedően jó év vállalati beszámolói alapján vonják.
A tetejébe az elvonás azt sem veszi figyelembe, hogy az adott önkormányzat a maximálisan lehetséges 2 százalékos iparűzési adót szedi be a cégektől, vagy mondjuk csak 1,6 százalékot, és így kevesebb a bevétele, a vállalati adóalapot tekintik mérvadónak.
A polgármester szerint törvényszerűen várható, hogy az eddigi kedvezményeket megszüntetik a települések.