
Van remény?
A helyzet az, hogy április 8-a óta gyakorlatilag még mindig a romok eltakarításánál jár a magyar ellenzék. A legtöbben a parlament alakuló ülését várják és a frakcióalakítással kapcsolatos ügyes-bajos dolgokat intézik. Mások semmitmondó tüntetéseket tartanak, ahol a meleg levegőn kívül más nem igazán jön ki a szájukon. A csalódottság kézzelfogható. Ám egy sztárblogger most egészen más más megvilágításba helyezte a dolgokat…
Az Elegem van! blog szerzője szerint ugyanis Orbán Viktor bukása közelebb lehet, mint bárki gondolná. A látszólag meghökkentő kijelentés elsőre merész túlzásnak tűnhet az újabb kétharmad árnyékában, ám ha jobban belegondolunk, akár még lehet is benne valami. A népszerű blogger szerint ugyanis
„A mi Viktorunk úgy járt, mint Gyurcsány 2006-ban.”
Majd hozzáteszi, hogy mint annak idején, amikor Gyurcsány Ferenc ” piros dossziékkal rohangált a választások előtt játszva a kompetens vezetőt” valamint „mutatva, hogy pontos, kidolgozott elképzeléssel rendelkezik a kormányzásra vonatkozóan”, viszont a „választások után néhány héttel viszont szűk körben elismerte, hogy fogalma nincs, mit kellene csinálnia”, ugyanúgy most Orbán Viktor az, akinek halvány lila gőze sincs, merre kellene továbbmenni. Ahogy szerzőnk cinikusan megjegyzi a kormányalakítás előkészületeit látva:
„Bámulom ezt a töketlenkedést, koncepciótlan kormányalakításnak nevezett lufihámozást.”
Hol a program, Viktor?
A blogbejegyzés legkiemelkedőbb érdeme ugyanis az, hogy határozott párhuzamot von a kormányzati program hiánya és a hamarosan várható bukás között:
„Először a program hiánya feltűnő. A negyedik Orbán-kormánynak nincs mondanivalója az országnak semmiről. Se a világrendben betöltött szerepről, se a környezetvédelmi kihívásokról, robotizációról, informatikai forradalomról, kivándorlásról. Nulla. Van valami ködös demográfiai rizsa nagyon távoli határidőkkel.”
Majd a szakmaiság hiánya mellett arra is rámutat, hogy gyanúsan sokáig megy a szerencsétlenkedés az új kormányzati struktúra kialakítása körül. Elvégre, ha minden olajozott és tökéletes, miért kell ennyi ideig húzni az időt?
„Azután az idő gondolkodtatott el. Ha Viktoromnak lett volna elképzelése, nem tartana egy hónapja a vacakolás. Régen be lehetett volna jelenteni az új kormányzati struktúrát, a hozzá elképzelt emberekkel pedig pár nap alatt le lehetett volna tárgyalni az elvárásokat. De semmi.”
És ha még ez sem lenne elég, a szerző beviszi a végső ütést az orbáni mítosznak, amikor azt írja, hogy
feltűnő, ahogy a régi stáb szétesett. Lázár besokallt, lelépett. Kósa vállalhatatlanul hülye. Balogh tiplizett, de valami keresztény értelmiségi szervezet tanulmánya mögé bújva máris visszaköpköd. (Talán így próbál nyilvánosan gyónni.) Sesztákról, Simicskóról addig sem tudott senki, amíg hivatalban voltak, ezen túl sem fognak hiányozni. Fazekas távozását csak a karcagi lobbi sajnálja, tizenkettő egy tucat. Az újak meg, Istenem!
A sztárblogger vélekedése megfontolandó: a Fidesz óriási gépezete szerinte már alig-alig áll a lábán, bár viszi még a lendület, valójában súlyos emberhiánytól és gondolati válságtól szenvednek, amit a választási rendszer megbuherálásával el lehet még fedni ideig-óráig, de hosszú távon már semmiképp. Ha szerzőnknek igaza van, akkor az első kríziseknek már ősszel jelentkezniük kell. Addig meg csak kibírjuk!