Történt csalás a választáson - a bíróság ítélete nyilvánvaló

Hetek óta zajlik a vita az országban, hogy történt-e csalás április 8-án a választáson. A teljes igazság talán sosem derül ki, ám a Kúria most egyértelműen állást foglalt az egyik legfontosabb kérdésben.

A 444.hu számol be alaposabban a legfrissebb történésekről. Ők felidézik, hogy a HírTV Célpont nevű műsora rögtön a választás után tett közzé egy riportot, miszerint

„összehangolt és szervezett hálózat szállította a fiktív magyar lakcímmel rendelkező ukrán-magyar kettős állampolgárokat Ukrajnából azokra a szabolcsi kistelepülésekre, ahol szavazhattak.”

Nem is kellett sok a legnagyobb baloldali pártszövetségnek, hiszen az MSZP-Párbeszéd Szövetség gyakorlatilag egy az egyben beadta a választási bizottsághoz a leadott tv műsort, és követelte, hogy állapítsák meg a jogsértést, továbbá, hogy a Fideszt tiltsák el a jogsértésektől. (Ezt utólag nyilván nehéz, de ez egy szükséges jogi lépésnek tűnik.) A pártszövetség azt is követelte, hogy Sonkád, Fülesd, Csaholc, Botpalád, Milota és Zsarolyán településeken

semmisítsék meg a választási eredményeket és rendeljék el a megismételt szavazást.

Ezt a helyi választási bizottság, valamint az NVB (Nemzeti Választási Bizottság) azzal a nevetséges magyarázkodással utasította el, hogy a titkos felvételekkel operáló riport „nem tartalmazza a gépjármű forgalmi rendszámát, a vezető személyét, továbbá, hogy hány alkalommal konkrtéan mely személyeket és hová, milyen céllal szállítottak”. Hányinger.

Csakhogy nem ért véget ennyivel a történet! Ugyanis a legfelső bírói testület, a Kúria most döntött a feljebbviteli kérelemről és – részben – jogosnak találta. Azt is kimondta, hogy

„az ukrán-magyar határ mentén a kettős állampolgárok szavazásra történő szervezett szállítása… törvénysértő volt.”

A Kúria nem elemezte alaposabban, hogy a videó bizonyítékként mennyire hiteles (ennek további jogi okai vannak), de megállapította, hogy a Nemzeti Választási Bizottság elfogadta. Ennek alapján furcsa érveket épített fel a legfelsőbb bíróság. Egyfelől egyetértenek azzal, hogy „a telefonbeszélgetésben elhangzottakból nem állapítható meg hitelt érdemlő módon, hogy ki a beszélő, milyen járművekkel történik a szállítás és értelmezhetetlen az egyik helyiségből a másikba történő továbbszállításra vonatkozó, valamint a beregszászi szavazás kapcsán elhangzott beszélgetés.”

Másfelől viszont azt elismeri, hogy amennyiben a videót hitelesnek fogadjuk el, akkor „az mindenképpen bizonyítja”, sőt,

„A szállítás szervezettségéhez sem fért kétség.”

Hogyan kell ezt értelmeznünk tehát? Egyik oldalról a Kúria elfogadta az ellenzéki pártok érvelését, másik oldalról ugyanakkor úgy ítélte meg, hogy nem egyértelműen bizonyítható a csalás. Ilyenkor mégis mit kell gondolni? Egy dolog viszont mindenképpen nyilvánvaló: történt csalás.