Kiszúrták a legkínosabb részletet a zokogó magyar milliárdos videójában: ezzel próbált mindenkit átverni.
Amikor egy sokmilliárdos vagyonnal, luxusingatlanokkal és sportautókkal rendelkező csúcsgazdag hirtelen a kamerák előtt kezd el zokogni, az emberek többsége gyanakodni kezd. De ami az elmúlt napok leghírhedtebb, könnyes beismerő interjújában történt, az már a kommunikációs öngólok állatorvosi lova. Éles szemű nézők kiszúrták: a háttérember nem bízott semmit a véletlenre, és egy teljesen új, kifejezetten pofátlan PR-trükkel, az úgynevezett „poorwashinggal” próbálta manipulálni a magyarokat.
Azt gondolnánk, hogy az állami kommunikáció és a kampányok egykori teljhatalmú ura profi stábbal a háta mögött hibátlanul adja elő a „megtört, egyszerű ember” szerepét. A drámainak szánt videó azonban pillanatok alatt a mémoldalak és a kritikus újságírók céltáblájává vált, miután észrevették azokat az apró, de annál beszédesebb részleteket, amelyek romba döntötték az egész színjátékot.
Előre bekészített zsebkendők a „spontán” síráshoz
A Vastagbőr blog szúrta ki először az interjú egyik legkomikusabb elemét: az asztalon, tökéletesen a kamera látóterébe helyezve már jó előre be volt készítve a papírzsebkendő. Mert ugye, ha valaki őszintén, a pillanat hevében törik meg és kezd el zokogni a kamerák előtt, annak pont kéznél van egy glédába állított zsepikupac. A „spontán” érzelemnyilvánítás ezzel azonnal egy rosszul megrendezett szappanopera szintjére süllyedt.
A 30 ezres Casio és a „Poorwashing” jelenség
A legnagyobbat azonban Neményi Márton újságíró posztja ütötte, aki egy olyan jelenségre hívta fel a figyelmet, amire eddig talán szavunk sem volt. Ő alkotta meg a „poorwashing” (szegénymosdatás) kifejezést.
A videón ugyanis jól látszik, hogy a milliárdos üzletember csuklóján egy passzentosra igazított, sötétszürke bevonatos, számológépes Casio óra (egész pontosan egy CA-500WEGG-1BEF modell) feszít. Egy óra, ami a boltokban nagyjából 30 ezer forintba kerül.
Miért baj ez? Mert ahogy a poszt is rávilágít: ez a poorwashing tankönyvi példája. Amikor a luxusvillákban és jachtokon szocializálódott elit hirtelen felveszi a „filléres beatert” (ütni-vágni való, olcsó órát), hogy a kamerák előtt eljátssza a „parasztgyerek vagyok, nem urizálok” karaktert.
„Pedig ő pont az az arc, aki megveszi a random Rolexet, ami van raktáron, csak hogy előrébb kerüljön a várólistán, és megvehesse azt, amit tényleg akar”
– fogalmazott kíméletlenül Neményi.
Visszájára sült el a manipuláció
A mesterségesen felépített imázs és a valóság közötti szakadék olyan hatalmas, hogy a nézők azonnal átláttak a szitán. A drága öltönyök és a rongyrázás hirtelen lecserélése egy kötött pulóverre és egy retró műanyag órára nem empátiát, hanem dühöt és gúnyt váltott ki.
A milliárdos, aki eddig mosolyogva zsebelte be az állami tízmilliárdokat, most egy 30 ezres órában próbálta eljátszani a kisembert, akit elsodor a rendszer. A közönség ítélete azonban egyértelmű: a hitelességet nem lehet megvenni, még egy olcsó Casióval sem.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!