
Az adózást és ezzel együtt az adóhivatalt valójában senki sem szereti, de mindenki úgy tesz, mintha nem így lenne, hiszen nincs olyan ember, aki nem adózik tisztességesen… Egy NAV-ellenőr élete sem csak játék és mese, nem beszélve a főnökeiről, akik sokkal durvábban tolják, mint ő maga. Nem az ellenőrzést, hanem a kit „illik” megbüntetni, és kit nem típusú magatartást… ezúttal egyik napról a másikra a NAV olyan közleményt juttatott el az MTI-hez, aminek akár örülhetnénk is, hiszen azt állítják benne, hogy valamiféle megtérés folytán nem büntetnek többet. Erre később visszatérünk, de most nézzük meg a közleményt:
Jövőre elindulhat az adóhatóság úgynevezett támogató eljárása, amelynek célja a hibázó adózók szakmai támogatása a szankcionálás helyett – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium az MTI-vel. A tárca közleményében azt írta: ha az Országgyűlés kedden elfogadja a kormány bürokráciacsökkentő csomagját, elindulhat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal NAV támogató eljárása, az Európai Unióban is példaértékű szolgáltatás.
A támogató eljárásban részt vevőknek a NAV azonnal segít, ha kockázatot észlel, az eljárás lényege, hogy az adóhatóság nem ellenőriz, nem szankcionál, hanem önellenőrzést javasol, és ha szükséges, közvetlen szakmai támogatást nyújt a hibák, hiányosság kiküszöböléséért.
Hozzátették: ez gyakorlatilag egy az ügyfélre specializált személyes adószakmai tanácsadás,
amellett, hogy az adóhivatali segítségnyújtás a már bevallással lezárt, korábbi időszak hibáinak javítását, hiányosságainak pótlását is érinti.
Itt van a kutya elásva
A tájékoztatás szerint az ellenőrök munkáját úgynevezett célzott kiválasztás segíti, amelyben a kockázatelemzők megvizsgálják a NAV adatbázisában meglévő adatokat. (Nem véletlenül emeljük ki ezt a mondatot.) Így például a benyújtott bevallásokat, adatszolgáltatásokat, az esetleges ellenőrzési tapasztalatokat, továbbá a nyilvánosan elérhető és a más hatóságtól, adózótól származó adatokat, amelyeket az adóhivatal szakemberei az online pénztárgépekből és az elektronikus közútiáruforgalom-ellenőrző rendszerből származó valós idejű adatokkal is kiegészítenek.
A kiértékelést után indulhat a támogató eljárás, amelyek keretében rendezett jogsértések miatt semmilyen szankciót nem szabhat ki a NAV, a rendszeres és üzletszerű adóelkerülés és adócsalás kivételével – olvasható a minisztérium közleményében.
Nem minden arany, ami fénylik
Mint tudjuk, a NAV sosem arról volt híres, hogy etikusan járjunk el. Volt már rá precedens, hogy egy családnak álcázták magukat, kihívták a Mikulást, akit aztán meg is büntettek, amiért nem adott számlát a 3 ezer forintról, amit fizettek neki a műsorért. (A NAV-osok órabére is többe került, mint az adókár, amit a télapó okozott.)
Olyan esetről is tudunk, amikor egy orvost csaltak tőrbe anyának és lányának bemutatva egymást, és megvárták, míg a doki elvégzi a meglehetősen kényes vizsgálatokat a „lányon,” aki valójában a NAV fedett munkatársa volt. De ugyanúgy feltűnnek a kisboltokban, ahol a valahogy megélni próbáló kereskedő nem ad blokkot 2 kifli után, vagy éppen valamilyen papírja nincs rendben.
Ne gondoljuk, hogy ez a banda mostantól segíteni fog nekünk az adózásban. Az történik majd, hogy lesznek bizonyos adózók, akik sokkal nagyobb teret kapnak, hiszen a NAV-munkatárs hivatalból nem is bünteti meg őket. Ők lesznek az a holdudvar, akik majd ott csalnak, ahol tudnak, mivel szúrópróbaszerűen senki nem ellenőrzi őket, hiszen „célzott kiválasztásról” lesz szó, ahogy írják ezt a közleményben is. Ha tehát haver vagy, de véletlenül elbarmolod a számokat (értsd: csalsz és ezt észreveszik), akkor sincs gond, mert célzottan kiválasztanak, és majd segítséget kapsz, hogy mindezt korrigáld.
Ha viszont egyszerű adózó vagy, aki elront valamit, akkor könnyen bélyegeznek majd adócsalónak, arra pedig nem vonatkozik a mosolygós, kedves NAV-os néni, aki majd megmutatja, hogy kell. Akkor csak a Marika típusú ellenőrök jönnek.
Marika nem vicces, Marika adóellenőr
Marikáról annak idején a Sztárklikken írtam, de most itt is publikálom a személyes esetemet a NAV-val.
És akkor Marika, az adóellenőr elővette nagy mappáját, benne az összes adóügyi titkommal. Előre féltem, pedig tudtam, baj nem lehet, minden rendben van. Mégis, a NAV-os kihallgatóterem, tűzőgépekkel, gémkapcsokkal, a monoton kattogó órával, és Marika láncos szemüvegével olyan hatást keltett, mintha óriási bajban lennék.
– Ki csinálta az adóbevallását? – tette fel lényegre törő kérdését Marika.
– Én magam – vallottam büszkén, hogy egyedül vallottam, hiszen az egyszerűsített bevallást csak meg lehet csinálni valahogy egy magánszemélynek, és hát pont én miért ne lennék képes rá.
– Azt mindjárt gondoltam – mért végig megvetően Marika.
– A rendszer azt jelezte, hogy minden rendben – válaszoltam megnyugvóan, mintegy kibújva a felelősség alól.
– Azt jelezte volna? – dobta vissza a labdát az adóellenőr.
– Igen, de miért kellett ideutaznom? Valami gond van a bevallásommal?
*Ekkor Marika folyamatosan gépelő kolléganője elképedve nézett fel a klaviatúráról. Mintha valami olyasmit kérdeztem volna, hogy: „a Föld gömbölyű?” Vagy, hogy „a kutyák megeszik a csontot?” Láttam Marika szemein, hogy legszívesebben rám döntené az asztalt, és véres szájjal üvöltené: MÁR HOGYNE LENNE GOND VELE!
Ekkor aztán mély hallgatás következett a részemről, hiszen nem tudtam hozzászólni a témához. Adóügyi kifejezések, számok röpködtek a levegőben, be kellett lépnem az ügyfélkapumba, hogy mindenféle levelet nyitogassak, töltögessek, aztán papírokat kellett aláírnom, közben megkérdezte Marika, oldva a hangulatot, hogy mivel foglalkozom. Megfordult a fejemben, hogy talán sejtheti, főként, hogy a zsebem nemlétező tartalmát is az utolsó fillérig ismeri, de belementem a játékba, hátha szimpatikusabb leszek neki.
– Újságíró vagyok – mondtam. Ekkor mindketten felnéztek ismét.
– Na és… miről szokott írni?
– Főleg belpolitikáról, de ahogy esik, úgy puffan.
– Ír majd rólunk is? – Kérdezte Marika.
– Már írtam. – Válaszoltam.
– Micsodát?
– Egyszer leírtam, hogy mennyire tirpák dolognak tartom, amikor kiadták magukat egy kisgyerekes házaspárnak, hogy megbüntethessék a Mikulást, egyszer pedig, ha jól emlékszem az urológusos esetet fejtettem ki.
– Azok nem mi voltunk… – mossa kezeit Pilátusként Marika, majd folytatja véget nem érő monológját, amiből továbbra sem értek semmit. Félbeszakítom.
– Ne haragudjon, de én ezt nem értem. Konkrétan arról van szó, hogy könyvelőnek kell fizetnem, ha el akarom készíteni az adóbevallásom?
– Miért kellene? Csak el kell olvasni rendesen mindent.
– De hát ezt egy földi halandó nem tudja hiba nélkül megcsinálni, csak nagy szerencsével.
– Dehogyisnem! Hiszen… (folytatja az érthetetlen beszédet. Ismét leállítom, mert azt gondolom, Marika talán vicces, és én is jobban jövök ki, ha oldom egy kicsit a hangulatot.)
– Ne haragudjon! Tolmácsot kérek.
– Na ezt ne!!! – Förmed rám Marika, de olyan erővel, mint amikor Szürke Gandalf próbálta meg elűzni a Barlogot egy „itt úgysem jössz át” felkiáltással. Csöndben maradtam. Rájöttem, hogy Marika nem vicces. Marika adóellenőr.
– Rossz sorba írta az ECHO-s részt, ezért nem lett jó az eredmény. De nem volt szándékos. Nem akart csalni, ezért a mulasztási bírság enyhébb lesz. Születik róla határozat, majd küldjük. Viszontlátásra! – Mondta el a lényeget Marika.
Megtörve, legyőzve jöttem ki az épületből. Más hozzáfűznivalóm nincs…
Oszd meg a cikket, ha szerinted sem így kellene működnie a NAV-nak!