Négy Nógrád megyei TISZA Sziget arra kérte saját országgyűlési képviselőjét, hogy szavazzon nemmel Unger Annára, és Ligeti Miklóst támogassa a vagyonvisszaszerzési hivatal élére. A döntést már meghozták, a történet igazi tétje azonban csak most következik: kiderül, hogy a Tisza valóban demokratikus közösségként tekint-e a Szigetekre, vagy csak addig számít a véleményük, amíg egyetértenek a központtal.
A Redditen terjedő képernyőkép valódi nyilatkozatot mutat. A 24.hu beszámolója szerint eredetileg három Nógrád megyei közösség írta alá:
- a Salgótarjáni Első Fecskék TISZA Sziget;
- a Zagyvavölgy TISZA Sziget Bátonyterenyéről;
- valamint a kazári Tufa TISZA Sziget.
Később a mátraverebélyi Palóc TISZA Sziget is csatlakozott hozzájuk.
A közösségek Szafkó Zoltán Péter országgyűlési képviselőtől azt kérték, hogy ne támogassa Unger Anna megválasztását a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal élére.
Nyilatkozatukban azt írták:
„Meggyőződésünk, hogy a hivatal vezetésére Ligeti Miklós alkalmasabb és szélesebb társadalmi bizalmat élvező jelölt lenne.”
Azt is közölték, hogy tagjaik nagy arányban adtak hangot az Unger Anna személyével és korábbi nyilatkozataival kapcsolatos elégedetlenségüknek. Szerintük az NVVH működésének alapja csak a szakmai hitelesség, a következetes számonkérés és a széles körű társadalmi bizalom lehet.
Nem egyszerű Facebook-kommentről van szó
A nyilatkozat politikai súlyát nem az aláíró közösségek száma adja. Négy TISZA Sziget természetesen nem képviseli automatikusan az ország összes tiszás támogatóját, de még Nógrád valamennyi Tisza-szimpatizánsát sem.
A fellépésük azért jelentős, mert ezek a helyi közösségek a kormányváltást megelőző két évben részt vettek a párt országos hálózatának felépítésében. Aktivistáik pultoztak, rendezvényeket szerveztek, szórólapokat vittek házról házra, választókat mozgósítottak, és személyes hitelességüket adták a Tisza mögé olyan településeken is, ahol korábban alig létezett szervezett ellenzéki jelenlét.
Szafkó Zoltán Péter Nógrád 1. számú választókerületében 28 081 szavazattal, 52,17 százalékos eredménnyel nyert mandátumot. Ebben a győzelemben nyilvánvalóan szerepe volt a helyi aktivisták munkájának is.
Most ugyanezek az emberek azt mondták: ebben a személyi döntésben nem értenek egyet a párt parlamenti többségével.
Ezt nem lehet egyszerűen néhány sértődött kommentelő lázadásaként elintézni.
A TISZA Szigetek hivatalosan sem pártalapszervezetek
Fontos pontosítás, hogy a TISZA Szigetek jogilag és szervezetileg nem a párt helyi alapszervezetei. A párt saját etikai szabályzata szerint:
„A TISZA Szigetek nem részei a TISZA Párt pártszervezetének, hanem élő, alulról szerveződő, demokratikus közösségek hálózata.”
Ezért a „lázadó TISZA Szigetek” megfogalmazás csak politikai értelemben állja meg a helyét. Formálisan nem egy párttestület lázadt fel a pártvezetés ellen, hanem önálló helyi közösségek fogalmaztak meg nyilvános politikai elvárást.
Csakhogy a Tisza vezetői egyszerre hangsúlyozzák a Szigetek szervezeti önállóságát és politikai fontosságát. Magyar Péter korábban „hungarikumnak” nevezte a mozgalmat, a párt vezetői pedig többször elismerték, hogy a helyi közösségek nélkül nem jöhetett volna létre a választási győzelem.
Ebből következik, hogy a Szigetek nem irányíthatják a pártot, de puszta ingyenes kampánymunkásként sem kezelhetők.
Az alulról szerveződő közösség ugyanis nem azt jelenti, hogy alulról lehet tapsolni, felülről pedig döntenek.
Szafkó Zoltán nem volt utasítható
A helyi közösségek azt kérték Szafkó Zoltántól, hogy szavazzon nemmel Unger Annára. Jogilag azonban sem a választói, sem a TISZA Szigetek, de még saját frakciója sem adhattak számára kötelező utasítást.
Az Országgyűlés tájékoztatója szerint a képviselők szabad mandátummal rendelkeznek. Tevékenységüket a köz érdekében végzik, nem utasíthatók, és szavazatuk miatt nem hívhatók vissza.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy figyelmen kívül hagyhatják a választókerületükből érkező véleményeket. A szabad mandátum nem hallgatási engedély, hanem annak garanciája, hogy a képviselő saját lelkiismerete és meggyőződése szerint dönthessen.
Szafkó ezért nem volt köteles teljesíteni a Szigetek kérését. Arra viszont politikailag és erkölcsileg köteles lenne, hogy válaszoljon nekik:
- megkapta-e a nyilatkozatot;
- találkozott-e az aláíró közösségekkel;
- mit gondol az általuk megfogalmazott szakmai aggályokról;
- és milyen szempontok alapján alakította ki saját álláspontját.
Nyilvánosan elérhető információk alapján Szafkó egyelőre nem adott részletes választ a négy helyi közösségnek.
Nem tudjuk, hogyan szavazott
Unger Annát végül titkos szavazáson, 137 igen, 7 nem és 1 tartózkodás mellett választotta meg az Országgyűlés.
A Fidesz és a KDNP képviselőinek többsége nem vett részt a szavazásban. A Telex számítása szerint az eredmény arra utal, hogy a Mi Hazánk hat képviselője mellett feltehetően egy tiszás is nemmel szavazott, egy másik pedig tartózkodott.
Mivel a voksolás titkos volt, nem lehet megállapítani, hogy Szafkó Zoltán követte-e a helyi közösségek kérését. Felelőtlen lenne ezért akár engedelmességet, akár szembefordulást tulajdonítani neki.
Az eredmény azt viszont megmutatta, hogy a Tisza-frakcióban sem volt teljes egység Unger Anna személyéről. A bizottsági szavazáskor Melléthei-Barna Márton nyíltan nemmel voksolt, mert Ligeti Miklóst tartotta szakmailag alkalmasabbnak. A parlamenti titkos szavazásnál pedig legalább két tiszás képviselő eltérhetett a többségi állásponttól.
Ez önmagában nem válság. Egy demokratikus pártban a különvéleménynek természetesnek kellene lennie.
Miért váltott ki ekkora ellenállást Unger Anna?
A tiltakozó Szigetek nem azt állították, hogy Unger Anna tisztességtelen lenne. A nyilatkozatuk középpontjában a szakmai alkalmasság és a társadalmi bizalom állt.
A vita több ponton alakult ki:
- Unger politológus, nem jogász;
- nincs ismert nyomozati, ügyészi vagy vagyonvisszaszerzési gyakorlata;
- nagy, több száz fős hatósági szervezetet korábban nem vezetett;
- meghallgatásán azt mondta, hogy hat év alatt sem reális tömegesen jogerős ítéletekre számítani;
- megválasztása után közölte, hogy nincs százalékos vagyon-visszaszerzési célja, és „bármennyivel” elégedett lenne;
- a kiválasztás pontozólapját és a jelöltek eredményeit pedig a parlamenti bizottság nem hajlandó nyilvánosságra hozni.
Az Unger Anna végzettsége körüli szakmai vitáról korábban részletesen írtunk. Fontos, hogy a törvény alapján jogszerűen megválasztható volt, a konkrét nyomozati és vádképviseleti munkát pedig ügyész elnökhelyettesek végzik majd.
A kérdés ezért nem az, hogy törvényes volt-e a kinevezése, hanem az, hogy a 96 jelentkező közül valóban ő volt-e a legjobb választás. Erre a titkosan kezelt pontozás nélkül továbbra sincs ellenőrizhető válasz.
Magyar Péter néhány napja még a jó szándékú kritikát kérte
A TISZA Szigetek országos találkozóján a párt vezetői látványosan hangsúlyozták az önszerveződést és a belső viták fontosságát.
Radnai Márk arról beszélt, hogy az új Magyarországot az mutatja meg, miként bánnak azzal, aki mást gondol. Magyar Péter pedig arra kérte a Szigetek tagjait, hogy kritikáikat jó szándékkal fogalmazzák meg, és akár közvetlenül is küldjék el neki.
A négy Nógrád megyei közösség pontosan ezt tette.
Nem sértegettek, nem fenyegettek, nem állítottak bizonyítatlan bűncselekményt. Világos szakmai és bizalmi kifogást fogalmaztak meg, megnevezték az általuk alkalmasabbnak tartott jelöltet, majd saját képviselőjüktől konkrét állásfoglalást kértek.
Ennél kulturáltabban nehéz politikai kritikát megfogalmazni.
Most a pártvezetésen és Szafkó Zoltánon a sor, hogy megmutassák: a jó szándékú kritika valóban kívánatos, vagy csak addig, amíg nem veszélyeztet egy már meghozott központi döntést.
Ez nem szakadás – még
Négy helyi közösség nyilatkozatából nem lehet országos pártszakadásra következtetni. A Tiszának több ezer Szigete és több tízezer aktivistája van. Természetes, hogy egy ekkora politikai közösségben eltérő vélemények jelennek meg.
A valódi veszélyt nem is a különvélemény jelenti.
Hanem az, ha a párt környezetében minden kritikust automatikusan sértettnek, árulónak, fideszesnek vagy a rendszerváltás ellenségének minősítenek. Ez a reflex tizenhat év alatt már egyszer súlyos károkat okozott a magyar közéletben.
A Tisza most eldöntheti, hogy a Szigetek valódi demokratikus közösségek vagy csupán politikai infrastruktúra. Az előbbi esetben joguk van nyilvánosan vitatkozni a pártvezetéssel. Az utóbbi esetben csak a kampány idején szükséges munkaerőt jelentik, amelynek választások után már legfeljebb tapsolnia szabad.
A Nógrád megyei nyilatkozat ezért messze túlmutat Unger Anna személyén.
Ez a Tisza első komoly belsődemokrácia-próbája. Nem az lesz a legfontosabb, hogy végül ki szavazott nemmel, hanem az, hogyan bánnak azokkal, akik merték kimondani: ebben a kérdésben nem értenek egyet.