Legalább 71 milliárd forint közpénz segítette a BYD magyar terjeszkedését, mielőtt a cég felvette Szijjártó Pétert.
A nyilvánosan ismert adatok alapján legalább 71 milliárd forinttal támogatta a magyar állam a BYD hazai beruházásait Szijjártó Péter minisztersége alatt. A tényleges összeg ennél magasabb lehet, mert a szegedi autógyár közvetlen munkahelyteremtési támogatását továbbra sem hozták nyilvánosságra. Egy nappal ezelőtt a volt külügyminiszter bejelentette: lemond parlamenti mandátumáról, és a kínai vállalat nemzetközi vezetőjeként folytatja. Jogsértésre nincs nyilvános bizonyíték, a közpénzek és az új állás időzítése azonban nehezen megkerülhető összeférhetetlenségi kérdéseket vet fel.
Most már számszerűen is látható, mekkora állami segítség kísérte a BYD magyarországi terjeszkedését abban az időszakban, amikor a beruházások kormányzati felelőse Szijjártó Péter volt.
A Forbes a HVG gyűjtése alapján azt írja: a jelenleg azonosítható támogatások és kapcsolódó állami infrastruktúra-fejlesztések összege meghaladja a 71 milliárd forintot. Ebben azonban nincs benne minden: a szegedi autógyár számára megítélt közvetlen támogatás összege továbbra sem nyilvános.
A különbségtétel fontos. Nem állítható, hogy a teljes 71 milliárdot egyszerűen átutalták a BYD bankszámlájára. A pénz egy része közvetlen vállalati támogatás, más része olyan utakra, vasúti kapcsolatokra és közművekre ment, amelyek a beruházás működéséhez szükségesek. A közös pont az, hogy ezeket az állami kiadásokat a BYD magyarországi projektjei indokolták.
Öt tételből áll össze a több mint 71 milliárd
A BYD első jelentősebb magyarországi beruházása a komáromi elektromosbusz-gyár volt. A 6,2 milliárd forintos projekthez az állam 925 millió forint vissza nem térítendő támogatást biztosított. A beruházást 2016-ban Szijjártó Péter jelentette be külgazdasági és külügyminiszterként.
A vállalat 2023-ban egy tízmilliárd forintos akkumulátor-összeszerelő üzem létrehozását jelentette be Fóton. Az Orbán-kormány ehhez hozzávetőleg egymilliárd forinttal járult hozzá. Szijjártó ezt a projektet is személyesen ismertette, hangsúlyozva, hogy az üzemben nem akkumulátorcellákat gyártanának, hanem kész egységeket szerelnének össze.
A legnagyobb ismert tétel a szegedi autógyár környezetének kiépítéséhez kapcsolódik. A kormány több mint 46 milliárd forintot különített el az ipari park és a hozzá vezető közúti, vasúti, valamint egyéb közcélú infrastruktúra fejlesztésére. Ez nem közvetlen készpénztámogatás a BYD-nak, de a fejlesztések a kínai cég gyárának kiszolgálását teszik lehetővé.
A BYD 2025-ben jelentette be, hogy Budapestre helyezi európai vállalati központját, és kutatás-fejlesztési tevékenységet is indít. A közel százmilliárd forintos beruházáshoz a magyar állam 20 milliárd forintos támogatást vállalt. A bejelentésnél ismét Szijjártó Péter képviselte a kormányt.
Ugyancsak 2025-ben jelentették be a komáromi buszgyár újabb, 32 milliárd forintos bővítését. Ehhez a kabinet 3,1 milliárd forint állami támogatást biztosított.
A felsorolt összegek együtt 71 milliárd 25 millió forintot tesznek ki.
És ez még nem feltétlenül a teljes számla
A legfontosabb hiányzó adat éppen a BYD legnagyobb magyar projektjéhez, a szegedi személyautógyárhoz kapcsolódik.
A kormány már a beruházás bejelentésekor közölte, hogy pénzügyi ösztönzőket ad a vállalatnak, a közvetlen munkahelyteremtési támogatás pontos összegét azonban nem hozta nyilvánosságra. Az Associated Press beszámolója szerint Szijjártó azt mondta, a BYD döntését 224 tárgyalási forduló előzte meg a vállalat és a magyar kormány között.
A HVG szerint a titkolt közvetlen támogatás önmagában is több tízmilliárd forint lehet. Ez jelenleg sajtóbecslés, nem hivatalosan megerősített összeg. A biztosan dokumentálható minimum tehát több mint 71 milliárd forint, a tényleges állami szerepvállalás azonban ennél számottevően nagyobb lehet.
Magyar Péter korábban „több száz milliárd forintos” állami segítségről beszélt. Ezt a nagyságrendet a jelenleg nyilvános, közvetlenül a BYD beruházásaihoz rendelhető tételek önmagukban nem igazolják. Elképzelhető, hogy a kormányfő szélesebb körben számolt – például további közmű-, terület-előkészítési vagy közlekedési fejlesztésekkel –, de ennek teljes dokumentációja egyelőre nem ismert.
Szijjártó most már ugyanennek a vállalatnak dolgozik
Szijjártó Péter július 15-én közölte, hogy lemond országgyűlési mandátumáról, és a BYD vállalatcsoport külső kapcsolataiért, valamint új üzletágainak fejlesztéséért felelős vezetője lesz. A cég szerint nem vesz részt a magyarországi leányvállalat közvetlen irányításában.
Ez az állítás valamelyest szűkíti a közvetlen összeférhetetlenség lehetőségét, de az alapvető kérdést nem oldja meg. A volt miniszter éppen a külső kapcsolatokért felel majd annál a globális vállalatnál, amelynek kormányzati kapcsolatait, magyar beruházásait és állami támogatását éveken át személyesen egyengette.
Nincs nyilvános bizonyíték arra, hogy Szijjártó miniszterként egy későbbi állás ígéretéért kedvezett volna a BYD-nak. Azt sem tudjuk, mikor kezdődtek az alkalmazásáról szóló tárgyalások. Korrupciót vagy bármilyen más bűncselekményt ezért nem lehet tényként állítani.
A helyzet azonban klasszikus forgóajtó-kockázat: egy volt állami döntéshozó rövid időn belül olyan vállalatnál helyezkedik el, amelyre korábbi munkájával jelentős befolyást gyakorolt. Az OECD szerint az ilyen átjárás bennfentes információk, különleges kapcsolatok és tisztességtelen előnyök kockázatát teremtheti meg, ezért több ország lehűlési időt, bejelentési kötelezettséget vagy előzetes összeférhetetlenségi vizsgálatot alkalmaz.
Nemcsak az összeg, az időrend is közérdekű
A BYD kinevezésének tisztázásához legalább három adatra volna szükség.
Nyilvánosságra kellene hozni, mikor kereste meg először a vállalat Szijjártó Pétert az állásajánlattal. Tisztázni kellene, hogy a tárgyalások idején hozzáfért-e még bizalmas állami vagy beruházási információkhoz. Emellett indokolt volna bemutatni, milyen összeférhetetlenségi és titoktartási szabályok korlátozzák a volt minisztert új munkájában.
Ugyanilyen fontos volna végre közzétenni a szegedi autógyárhoz kapcsolódó közvetlen támogatás összegét és feltételeit. A közpénzek átláthatósága nem üzleti kellemetlenség, hanem annak ellenőrizhetősége, hogy az állam mit kért és mit kapott a támogatásokért cserébe.
A biztosan ismert összeg több mint 71 milliárd forint, a valódi végösszeg azonban ennél magasabb lehet. Szijjártó Péter pedig most éppen annál a cégnél lett vezető, amelynek magyarországi terjeszkedését miniszterként hosszú éveken át segítette. Ez önmagában nem ítélet. De ennél világosabb példát nehéz lenne találni arra, miért volna szükség szigorú forgóajtó-szabályokra és teljes nyilvánosságra.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!
