Lech Walesa szerint az új magyar kormány túl lassan számoltatja el az Orbán-rendszer szereplőit, és súlyos hiba, hogy még egyetlen korábbi politikus sem került börtönbe. A lengyel rendszerváltás legendája gyors és látványos felelősségre vonást sürgetett, de mondata egy alapvető jogállami határt is átlép: demokratikus országban nem a miniszterelnök dönti el, kit zárnak be. A kormány feljelentést tehet és bizonyítékokat adhat át – a többi a független hatóságok és a bíróság dolga.
„Megkérdeztem a miniszterelnököt, hány embert zárt eddig börtönbe a régi rendszerből” – számolt be Magyar Péterrel folytatott beszélgetéséről Lech Wałęsa Budapesten.
A volt lengyel köztársasági elnök a Budapest Energy and Security Talks konferenciára érkezett, ahol másodszor találkozott a magyar kormányfővel. Wałęsa szerint Magyar Péter azt válaszolta, hogy egyetlen embert sem zártak börtönbe. A lengyel politikus ezt „nagy hibának” nevezte, és úgy vélte, a kormány túl lassan dolgozik.
A Szolidaritás egykori vezetője nem akárki: 1983-ban a szabad szakszervezetekért és az emberi jogokért folytatott erőszakmentes küzdelméért kapott Nobel-békedíjat. Éppen ezért különösen erős, de egyben különösen problémás, amikor egy demokratikus kormány teljesítményét azon méri, hány politikai ellenfele került már rács mögé.
Wałęsa a lengyel hibától félti Magyarországot
Wałęsa saját hazájának példájával indokolta sürgetését. Szerinte Lengyelországban hibát követtek el azzal, hogy a Jog és Igazságosság 2023-as leváltása után nem történt gyors és látványos felelősségre vonás. Értelmezése szerint emiatt a korábbi rendszer politikailag vissza tudott erősödni.
A volt államfő valószínűleg Karol Nawrocki 2025-ös elnökválasztási győzelmére utalt. Nawrocki a második fordulóban szűk többséggel győzött, majd 2025 augusztusában hivatalba lépett. Lengyelországban a köztársasági elnök megtagadhatja egy törvény aláírását és visszaküldheti azt a parlamentnek, ezért valóban komoly akadályt állíthat a vele szemben álló kormány reformjai elé.
Wałęsa attól tart, hogy Magyarországon is hasonló történik:
ha az új vezetés nem mutat gyors eredményeket, a társadalom egy része úgy érezheti, hogy a kormányváltás ellenére sem történt valódi változás.
Szerinte bizonyítani kell, hogy a demokrácia képes következményeket teremteni azokkal szemben, akik visszaéltek a hatalmukkal.
Egy jogállamban a miniszterelnök nem rendelheti el sem egy volt kormánytag letartóztatását, sem a bebörtönzését. Az Alaptörvény szerint büntetőügyekben a bíróság dönt, a bírák pedig függetlenek és ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatók.
A büntetőeljárási törvény emellett egyértelműen rögzíti az ártatlanság vélelmét: senki sem tekinthető bűnösnek addig, amíg ezt jogerős bírósági határozat meg nem állapítja.
A kormánynak ettől még lehet és van is feladata. Átvilágíthatja a minisztériumok és az állami vállalatok szerződéseit, feloldhatja az indokolatlan titkosításokat, átadhatja az iratokat a hatóságoknak, illetve feljelentést tehet, ha bűncselekmény gyanúját észleli.
Ezután azonban már nem a kormány politikai akarata következik. A nyomozó hatóságnak adatokat kell gyűjtenie, az ügyészségnek mérlegelnie kell a vádemelést, a bíróságnak pedig bizonyítási eljárást kell lefolytatnia. A politikailag vitatható, pazarló vagy az államnak hátrányos döntés ráadásul nem automatikusan bűncselekmény.
A gyorsaság önmagában nem a jogállam bizonyítéka
Az Orbán-korszak közpénzügyeinek feltárásával szemben jogos társadalmi elvárás, hogy a vizsgálatok ne süllyedjenek el a bürokráciában, és ne ismétlődjön meg a korábbi elszámoltatási ígéretek látványos kifulladása.
A gyorsaság azonban nem írhatja felül a bizonyítást.
Egy politikai megrendelésre születő letartóztatás nem a demokrácia erejét mutatná, hanem pontosan azt a rendszert idézné, amelyben a hatalom előbb megnevezi a bűnöst, majd megkeresi hozzá a jogi indokot. A demokratikus fordulat hitelességét nem az bizonyítja, hogy milyen hamar kerül valaki rács mögé, hanem az, hogy a legsúlyosabb ügyeket is független, átlátható és szakmailag támadhatatlan eljárások követik.
Wałęsa tapasztalata mögött valós dilemma áll: hogyan lehet lebontani egy hosszú idő alatt kiépített politikai-gazdasági rendszert úgy, hogy annak szereplői közben továbbra is jelentős pénzügyi, médiabeli és intézményi befolyással rendelkeznek?
Erre azonban a jogállami válasz nem a kormányzati börtönparancs.
Orbán amerikai útjáról is tett egy merész kijelentést
Wałęsa azt is mondta, szerinte Orbán Viktor valószínűleg nem tér vissza az Egyesült Államokból, ahová a labdarúgó-világbajnokság utolsó mérkőzéseire utazott. Úgy vélte, ha ez megtörténne, az új magyar kormány gyengének látszana, mert nem tudott mit kezdeni a volt miniszterelnökkel.
Erre az állításra azonban nincs bizonyíték. Havasi Bertalan, a Fidesz kommunikációs igazgatója azt közölte, hogy Orbán Viktor a vb-döntő után visszatér Budapestre, és július 21-én részt vesz a párt elnökségi ülésén, ahol az új parlamenti frakcióvezető személyéről is tárgyalnak.
Sulyok Tamás eltávolítását is támogatta
A volt lengyel elnök szükségesnek nevezte Sulyok Tamás köztársasági elnök eltávolítását is. Szerinte egy, a korábbi rendszerhez kötődő államfő akadályozhatja az új kormány munkáját, ahogyan a lengyel elnök is képes vétóival lassítani Donald Tusk kabinetjének törvényeit.
A párhuzam azonban nem teljes. A lengyel államfőt közvetlenül választják, és erős törvényhozási vétójoggal rendelkezik. A magyar köztársasági elnököt az Országgyűlés választja, és bár visszaküldhet törvényt megfontolásra vagy alkotmányossági vizsgálatot kérhet, intézményi helyzete nem azonos a lengyel elnökével.
Ez nem dönti el, hogy Sulyok eltávolítása helyes vagy helytelen volt. Azt viszont megmutatja, hogy a két ország közjogi helyzete nem másolható egymásra egy az egyben.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!