Brüsszel most alaposan leiskolázta a bukott Fideszt – épp az illegális migráció terén.
A Fidesz másfél évtizeden át egyetlen dologra építette az európai imázsát: ők AZ illegális migráció elleni harc bajnokai, Brüsszel pedig a puhány, „migránspárti” bürokrácia, amely migránsokat akar Magyarországra telepíteni. Ezt a mesét most maga Brüsszel írta felül – és nem is akárhogyan.
Mit lépett Brüsszel
Az Európai Tanács és a Parlament június 1-jén megállapodott az új uniós „visszatérési rendeletről”. Ez gyorsítaná az illegálisan tartózkodók kitoloncolását, és olyan elemeket tartalmaz, amelyek néhány éve még elképzelhetetlennek tűntek volna „liberális Brüsszeltől”: harmadik országokban felállított „visszatérési központok”, a kitoloncolási őrizet 18-ról 24 hónapra emelése, kölcsönösen végrehajtható kiutasítási döntések és egy európai kitoloncolási parancs. A parlamenti oldalon a tárgyalást az EPP, az európai jobbközép vezette – az a frakció, amelyből a Fideszt 2021-ben kiszorították.
Ez nem migránsok befogadásáról szól. Ez az egyik legkeményebb kitoloncolási rezsim, amit az EU valaha elfogadott.
És mit „csinált” eddig a Fidesz
Most jön a kínos rész. A kormány a keménység bajnokának állította be magát – a gyakorlatban viszont a konkrét módszerei sorra elhasaltak az unió saját bíróságán:
- A röszkei tranzitzónákban tartott fogvatartást a luxembourgi bíróság törvénytelen őrizetnek minősítette. A zónákat 2020-ban be is zárták.
- A nagykövetségi eljárást – amely szerint menedékkérelmet csak Belgrádban vagy Kijevben lehetett benyújtani – szintén jogellenesnek mondta ki a bíróság.
- A Szerbiába való visszatoloncolásokat a menedékkérelemhez való hozzáférés tiltott korlátozásaként kezelte.
A vége: 2024 júniusában az Európai Bíróság az EU történetének egyik legsúlyosabb büntetését szabta ki Magyarországra – 200 millió euró egyösszegű bírság, plusz napi 1 millió euró, amíg a kormány nem hajtja végre a 2020-as ítéletet. A testület „példátlan és rendkívül súlyos” jogsértésnek nevezte a magyar gyakorlatot. A napi büntetésekkel, kamatokkal és költségekkel a tartozás 2025 közepére már 500 millió euró fölé kúszott, és az Európai Bizottság több százmilliót egyszerűen levont a Magyarországnak járó uniós forrásokból.
Itt a leiskolázás
Tegyük egymás mellé a kettőt. A Fidesz keménysége drága és törvénytelen volt: a módszereit a bíróság leverte, és rekordbírságot fizetünk érte – a mai napig. Brüsszel keménysége ezzel szemben jogszabályba öntött és tartós: ugyanazt a célt – a jogszerűtlenül tartózkodók visszaküldését – éri el, csak úgy, hogy az bíróságon is megáll, sőt az egészet uniós szinten kötelezővé teszi.
Vagyis Brüsszel pontosan azon a pályán körözte le a Fideszt, amelyet a kormány a sajátjának hitt. A „mi védjük Európát, Brüsszel meg beengedi a migránsokat” üzenet a saját súlya alatt omlott össze: az unió szigorúbb és hatékonyabb kitoloncolási rendszert hozott létre, mint amit a magyar kormány valaha összerakott – és tette ezt anélkül, hogy közben félmilliárd eurós büntetést szedett volna össze a saját bíróságától.
A korrektség kedvéért
Két dolgot tegyünk hozzá. Egyrészt ez vélemény: a tényeket – a bírság, a rendelet tartalma – bárki ellenőrizheti, de a „leiskolázás” értelmezés az enyém. Másrészt az új uniós csomag koránt sem makulátlan: jogvédő szervezetek élesen bírálták a hosszabb őrizetet és a határon túli központokat, egyesek a megközelítést a Trump-féle bevándorláspolitikához hasonlították. A vita tehát nyitott. De a lényegen ez nem változtat: a migrációs keménység versenyében nem a Fidesz lett az éltanuló.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!