Atomfegyver-képes gépek a keleti határnál – az USA több NATO-tagállammal is tárgyal a telepítésről.
Az Egyesült Államok arról tárgyal NATO-szövetségeseivel, hogy a jelenlegi hat házigazda országon túl további európai tagállamokba telepítsen amerikai atomfegyver hordozására is alkalmas repülőgépeket – írta meg kedden a Financial Times, három, a tárgyalásokról tájékoztatott forrásra hivatkozva. A lap ugyanakkor hangsúlyozza: a tárgyalások bizalmasak, és egyelőre nem biztos, hogy bármilyen változáshoz vezetnek. A keleti szárny országai, köztük Lengyelország, a leginkább érdekeltek.
Miről van szó pontosan
A kérdés középpontjában az úgynevezett kettős képességű repülőgépek (Dual-Capable Aircraft, DCA) állnak. Ezek olyan vadászgépek, amelyek hagyományos és amerikai nukleáris fegyverek hordozására egyaránt tanúsítottak. A mostani tárgyalások arról szólnak, hogy a jelenleginél több ország adhasson otthont ilyen gépeknek – nem pedig arról, hogy az atomfegyvereket máris telepítenék.
Fontos pontosítás, amit érdemes kiemelni: az FT szerint a bővítésről szóló megegyezés nem küszöbön álló. A folyamat NATO-csatornákon zajlik, és a források szerint az Oroszország határához legközelebbi szövetségesek mutatják a legnagyobb érdeklődést.
Kik a jelenlegi házigazdák, és kik érdeklődnek
Jelenleg hat NATO-tagállam vesz részt az atommegosztási programban: Belgium, Németország, Olaszország, Hollandia, Törökország és az Egyesült Királyság. Ezek az országok jogosultak amerikai DCA-gépek és előretolt telepítésű nukleáris bombák fogadására.
Az új körben a keleti szárny országai érdeklődnek: Lengyelország és több balti állam. Varsó nyíltan is jelezte a szándékát. Andrzej Duda volt lengyel elnök korábban már felszólította az USA-t a DCA-kezdeményezés kiterjesztésére, Lengyelország pedig idén csatlakozott először egy francia kezdeményezéshez, amely azt vizsgálja, hogyan lehetne a nukleáris elrettentő eszközök egy részét ideiglenesen szövetséges európai országokba áthelyezni.
Mi áll a háttérben: Trump és a tehermegosztás
A tárgyalások időzítése nem véletlen. Az FT szerint az amerikai lépés célja, hogy megnyugtassa a szövetségeseket: a hagyományos haderőtámogatás csökkentése nem gyengíti a biztonsági garanciákat. Mindez azután került napirendre, hogy Donald Trump elnök az amerikai csapatok és fegyverrendszerek egy részének Európából való kivonását szorgalmazta, és elvárja, hogy a NATO nagyobb szerepet vállaljon a kontinens hagyományos védelmében – miközben az atomernyőt továbbra is az USA biztosítaná.
Ki dönt a fegyverekről
Egy részlet, amit nem szabad elmosni: a befogadó országokban állomásozó atomfegyvereket továbbra is kizárólag az Egyesült Államok ellenőrzi, és a bevetésükről is egyedül Washington dönt. A DCA-konstrukció nem ad atomfegyvert a házigazda ország kezébe.
Miért feszült mindez
A tervezett bővítés komoly geopolitikai súrlódást okozhat. Az 1997-es orosz–NATO-alapokmány kimondja, hogy a Szövetségnek nincs szándéka nukleáris fegyvereket telepíteni az új tagállamok területére. Moszkva és Peking már jelezte aggályait az európai nukleáris jelenlét bővítését felvető nyilatkozatok miatt. A helyzetet ugyanakkor árnyalja, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a maga részéről már korábban atomfegyvereket telepített Belaruszba.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!