Amit a Fidesz 15 évig elutasított: Magyarország csatlakozik az EPPO-hoz, és jön az uniós biztos a reformokat számon kérni.
Magyarországra látogatott kedden Michael McGrath, az Európai Bizottság igazságügyért és jogállamiságért felelős biztosa, hogy a magyar jogállamisági helyzetről és a szükséges reformokról tárgyaljon az új, Tisza-vezette kormánnyal – írta meg a 444 az MTI és az Európai Bizottság közlése alapján. A Bizottság szerint a látogatás célja, hogy a kulcsfontosságú jogállamisági reformokat „gyakorlati előrehaladássá” segítse alakítani, építve a múlt pénteki von der Leyen–Magyar Péter találkozóra.
Kivel tárgyal és miről
McGrath a kormány több tagjával és parlamenti bizottsági elnökökkel is egyeztet: többek között Ruff Bálint miniszterelnök-helyettessel, Görög Márta igazságügyi miniszterrel és Tarr Zoltán kulturális miniszterrel, valamint a törvényalkotási, az igazságügyi-alkotmányügyi, a külügyi és az EU-ügyi bizottság elnökeivel.
A megbeszélések középpontjában a jogalkotási reformprogram áll: a jogállamiság megerősítése, az alapvető jogok védelme és a médiaszabadság megőrzése. Az utóbbi szorosan kapcsolódik ahhoz, amiről Tarr Zoltán a közmédia átalakítása kapcsán beszélt.
A tét: a 16 milliárd és a feltételek
A látogatás nem önmagában áll. Múlt pénteken, május 29-én von der Leyen és Magyar Péter közös sajtótájékoztatón jelentette be, hogy Magyarország hozzáférhet a korábbi kormány alatt befagyasztott, több mint 16 milliárd eurós uniós forráshoz. Cserébe a kormány konkrét reformokat ígért a jogrendszerben és konkrét beruházások szintjén – és a Bizottság hangsúlyozta: a pénzt csak akkor folyósítja, ha ezek az ígéretek teljesülnek.
Itt a sztori valódi feszültsége. Ez egyelőre nem kifizetett pénz, hanem feltételes alku: ígéretek fejében felszabadítható keret. McGrath látogatása pontosan arról szól, hogy az ígéretekből gyakorlat legyen. Vagyis nemcsak Brüsszel kéri számon a régi mulasztásokat – az új kormány is most kerül abba a helyzetbe, hogy bizonyítania kell: valóban végrehajtja, amit vállalt.
EURÓPAI ÜGYÉSZSÉG
A fordulat egyik legbeszédesebb eleme, hogy május 29-én Magyarország hivatalosan értesítette a Bizottságot: csatlakozik az Európai Ügyészséghez (EPPO). Ez az az uniós szerv, amely az uniós források körüli csalásokat vizsgálja – és amelyhez a korábbi, Orbán-vezette kormány éveken át kategorikusan nem volt hajlandó csatlakozni. Magyarország eddig a kevés kívülmaradó tagállam egyike volt.
A csatlakozással az EPPO – élén Laura Codruța Kövesivel – magyar engedély nélkül vizsgálhat uniós forrásokat érintő szerződéseket és kérdezhet ki tisztségviselőket. Ez érdemben szűkíti annak a hazai főügyészi gyakorlatnak a mozgásterét, amely az elmúlt években nem indított érdemi nagy korrupciós eljárásokat. Az ellenzék egyébként már 2019-ben gyűjtött aláírásokat a csatlakozásért – akkor a kormány elutasította.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!