A 2010-es kormányváltás idején az akkori zárszámadási törvény szerint 5748-an dolgoztak a minisztériumokban, ez a szám azonban jövőre már 11 979 lehet – írja a Népszava. Orbán Viktor több mint egy évtizedes kormányzása alatt nemcsak a minisztériumok, hanem az állami felső vezetők száma is megkétszereződött:
míg 2010-ben a második kabinet 106 miniszterrel, államtitkárral és helyettes államtitkárral alakult meg, ma 198-an „dolgoznak” ugyanebben a beosztásban.
A minisztériumi dolgozók megsokasodásának egyik oka a lap szerint, hogy a háttérintézmények beolvadtak a minisztériumokba. További jelentős bővülést hozott az uniós pénzek felhasználását végző Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) feloszlatása, ugyanis az itt dolgozó mintegy 500 embernek is a szaktárcáknál találtak helyet.
A létszámnövekedés harmadik forrásának a bürokrácia “öntörvényű növekedését” nevezi a Népszava, és néhány példát is hoz:
- 2010-ben a Miniszterelnökségen 93-an dolgoztak, ma már a miniszterelnöki kormány- és kabinetiroda 780 főt számlál.
- A külügyi tárcánál ma 40 százalékkal dolgoznak többen. Igaz, a jelenlegi Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) jogelődjétől, a nemzeti fejlesztési tárcától időközben hozzájuk került a „külgazdaság”. Ehhez képest az ITM létszáma is 400 százalékkal bővült.
A 2022-es költségvetési tervek alapján jövőre 423 fővel, 3,7 százalékkal növekszik a minisztériumok létszáma.
A zárszámadási törvény alapján 2010-ben az országgyűlés és a kormányzat működtetése 640 milliárd forintba került az adófizetőknek, ugyanez 2022-ben már 1116 milliárd forint lehet.
A DK szerint orbitális pazarlás, hogy
Orbánék így felduzzasztották a közpénzböl eltartott pártkáderek létszámát. Miközben emberek ezrei vesztették el a munkájukat és maradtak segítség nélkül a válságban, a Fidesz-kormány a saját kegyenceit tartja ki közpénzből.
A 2022-es kormányváltás után a mi feladatunk lesz ésszerűsíteni az új kormányt kiszolgáló apparátus számát, hogy ne a csókosok lógassák közpénzen a lábukat, hanem a szakértők végezzenek valódi munkát.