Orbán Viktor személyes utasításáról beszélt az aranykonvoj ügyében Fürcht Pál volt főügyész, miközben a korábbi kormány milliárdos szerződései miatt is nyomozások indultak. Hat ügyet vettünk sorra: hol tartanak az eljárások, milyen döntéseket kifogásolnak, és milyen kérdéseket kell tisztázni a volt miniszterelnök szerepéről?
A kormány október 21-i összesítése szerint 61 ügyben tettek feljelentést, 4005 milliárd forint közpénzt érintve; 17 ügyben jelez megindult nyomozást. A feltüntetett pénzösszegek szerződésekhez, finanszírozásokhoz és más ügyletekhez kapcsolódnak. Az okozott kár és az egyes döntéshozók felelősségének megállapítása az eljárások feladata.
1. Aranykonvoj: ki adott utasítást az elfogásra?
2026. március 5-én hét ukrán pénzszállítót fogtak el a magyar hatóságok, és több mint 27 milliárd forintnak megfelelő valutát és aranyat foglaltak le. Az aranykonvoj ügyében később jogellenes fogvatartás miatt indult eljárás, amelynek Hajdu János, a TEK korábbi vezetője is gyanúsítottja. A nyomozást október 2-án a Központi Nyomozó Főügyészség vette át.
Horváth Lóránt ügyvéd október 29-i beszámolója szerint Fürcht Pál a fegyelmi meghallgatásán azt állította: Orbán Viktor március 3-án feladatot adott a titkosszolgálatoknak az ukrán pénzszállítók elfogására. A volt miniszterelnök korábban tagadta a kormányzati utasítást: október 9-i közleményében azt írta, a hatóságok saját jogkörükben jártak el. A két állítás közötti ellentmondás tisztázása közvetlenül érinti Orbán Viktor személyes szerepét.
2. Közösségi média: 4,23 milliárd forintos kifizetések
Kaminski Fanny cége, a Triton Communications Kft. 44 hónap alatt bruttó 4,23 milliárd forintot kapott a Miniszterelnöki Kabinetirodától Orbán Viktor közösségi médiás megjelenéseihez kapcsolódó munkákra. A Miniszterelnökség augusztusi közlése szerint a 2022-es szerződést a miniszterelnök védett személyi státuszára hivatkozva kivették a közbeszerzési eljárás hatálya alól.
A kormányzati nyilvántartás szerint augusztus 14-én rendelték el a nyomozást; a hűtlen kezelés miatti eljárást a rendőrség is megerősítette. Kaminski Fanny szerint a feladataik a fotókon és videókon túl honlapüzemeltetésre, grafikai munkákra és folyamatos rendelkezésre állásra is kiterjedtek. A felelősség feltárásához a megrendelések, a díjemelések és a teljesítésigazolások jóváhagyóinak szerepét is tisztázni kell.
3. Nemzeti konzultáció: 12,3 milliárd forint és egy elrendelt nyomozás
A 2025-ös, „Tisza-adóról” szóló nemzeti konzultáció teljes költsége a nyomdai, postázási és reklámkiadásokkal együtt 12,3 milliárd forint volt. Orbán Viktor a konzultációt a választások előtti politikai mozgósítás részeként jelentette be.
A K-Monitor július 24-én közzétett beszámolója szerint az ügyészség már június 5-én helyt adott a szervezet felülbírálati indítványának, és hűtlen kezelés gyanúja miatt elrendelte a nyomozást. A szervezet azt kifogásolta, hogy a központi költségvetésből pártpolitikai kampányt finanszírozhattak. Az eljárásban a költések célját és az azokról döntő személyek szerepét kell tisztázni.
4. Eximbank: Sofitel-hitel és afrikai útépítés
A Gazdasági és Energetikai Minisztérium júliusi közlése szerint a bank igazgatósága 2025 júniusában 59 milliárd forintos finanszírozást hagyott jóvá a Tiborcz István érdekeltségi köréhez kapcsolódó Sofitel-beruházásra. A tárca magas kockázatot és a belső szabályoktól való eltéréseket kifogásolt.
A másik ügy a Szíjj László érdekeltségébe tartozó Duna Aszfalt afrikai projektjének 126 milliárd forintos kötvényfinanszírozása. Ebben az Eximbank és a Magyar Fejlesztési Bank fele-fele arányban vett részt, a magyar állam pedig mintegy 101 milliárd forintra vállalt kezességet. A tárca szerint az Eximbanknál a döntést a szokásos igazgatósági jóváhagyás helyett alapítói határozattal engedélyezték. Az október 21-i összesítő mindkét ügyben július 30-ára teszi a nyomozás elrendelését. Az Eximbankkal kapcsolatos feljelentéseket korábban részletesebben is bemutattuk.
5. Autópálya-koncesszió: 35 évre szóló állami kötelezettség
A 2022-ben megkötött autópálya-koncesszió alapján az állam 35 év alatt nettó 23 196 milliárd forintot fizetne az MKIF-nek a kormány szeptemberi számítása szerint. Ez a teljes időszakra számolt nominális kifizetés. A kormány a szerződésben és annak módosításaiban túlárazást, valamint az állam számára hátrányos kockázatmegosztást kifogásolt.
A szeptember 30-án tett feljelentés hűtlen kezelés és hivatali visszaélés gyanúját veti fel. A lehetséges vagyoni hátrány a kormány előzetes becslése szerint meghaladhatja az ezermilliárd forintot. A nyomozás elrendeléséről az október 21-i nyilvántartás nem közöl információt. A döntéshozók felelősségének vizsgálatához az eredeti szerződés és a későbbi módosítások előkészítését, indokait és jóváhagyását kell feltárni.
6. Lakitelek: feljelentés Orbán Viktor saját mondatai miatt
Orbán Viktor október 18-án, a Digitális Polgári Körök lakiteleki táborában a „nemzeti ellenállásról” beszélve említett kiosztható „tompább, élesebb” eszközöket. A beszéd miatt feljelentés érkezett a Nemzeti Nyomozó Irodához. A hatóság az ATV megkeresésére adott, október 29-én ismertetett válaszában azt közölte, hogy feljelentés-kiegészítés keretében vizsgálja a beadvány tartalmát. A nyomozás elrendeléséről ekkor még nem számoltak be.
Orbán Viktor személyes felelősségének megállapításához az ő döntéseit, utasításait és esetleges más közreműködését is bizonyítékokkal kellene feltárni. Az itt hivatkozott közlések a volt miniszterelnök meggyanúsításáról nem számolnak be.
