Egymást követik a bejelentések a korábbi kormányzati időszak vitatott szerződéseiről és pénzköltéseiről. A feljelentés azonban még nem nyomozási eredmény. A kormány szeptember 17-i összesítője 32 ügyet sorol fel, amelyek közül 11-nél jelez megindult nyomozást. Megnéztük, mit lehet tudni az eljárások állásáról – és mit nem.
A kormány nyilvános ügylistáján összesen 2216 milliárd forint szerepel. Ez nem bizonyítottan ellopott vagy visszaszerezhető pénz: az összesítésben szerződések, hitelek és más pénzügyi konstrukciók összegei is megjelennek.
Fontos korlát, hogy a lista kormányzati tájékoztatás, nem valamennyi érintett nyomozó hatóságtól külön beszerzett, naprakész helyzetjelentés.
Ezeknél az ügyeknél már nyomozást jeleznek
A szeptember 17-i összesítésből néhány nagyobb tételt kiemelve:
| Ügy | A kormány által közölt eljárási helyzet |
|---|---|
| Négy EXIM-finanszírozási ügy | Július 30-án elindult a nyomozás |
| Kréta–Neptun–Poszeidon | Elindult a nyomozás |
| Mentőautó-beszerzések | Augusztus 10-én elindult a nyomozás |
| Triton Communications szerződése | Augusztus 14-én elindult a nyomozás |
| Lélegeztetőgépek, Gondosóra, M6-koncesszió | Nincs információ a nyomozás megindulásáról |
Az utolsó sor nem azt jelenti, hogy ezekben biztosan nem nyomoznak. Csupán azt, hogy a kormány táblázata nem közöl erről információt.
Nem csak az összegek miatt érdekesek az ügyek
Az EXIM-finanszírozásokról szóló júliusi minisztériumi közlemény négy feljelentést ismertetett. Ezek között szerepel a Sofitel szálloda finanszírozása, egy afrikai infrastruktúra-beruházás, az egyiptomi vasútikocsi-program és az Észak-Macedóniának nyújtott hitel.
A tárca nem pusztán a kihelyezett pénz nagyságát kifogásolta. Kockázatosnak tartott döntésekről, biztosítéki problémákról és a finanszírozások feltételeiről is beszámolt. Ezek a feljelentő minisztérium állításai: önmagukban nem bizonyítják sem bűncselekmény elkövetését, sem egy meghatározott személy felelősségét.
Más típusú kérdést vet fel a véglegestorles.hu ügye. A nyomozás megindulásáról szóló augusztusi kormányzati közlésszerint az adatmegsemmisítő szoftverhez kapcsolódó konstrukcióban 15 millió törlőkódra, bruttó közel 40 milliárd forintra szerződtek.
A kifogás lényege az volt, hogy a fizetés nem a ténylegesen elvégzett adattörlésekhez, hanem a licencjogosultságok megnyitásához kapcsolódott. A kormány tájékoztatása szerint ebben az ügyben a Nemzeti Nyomozó Iroda ismeretlen tettes ellen indított eljárást.
A kormány listája nem az összes ügy listája
A minisztériumi feljelentések összesítésén kívül is vannak fontos eljárások.
Ilyen a letelepedési kötvényprogram ügye, amelyben a Transparency International feljelentése után indult nyomozás, és amelyről az Ellenszél is beszámolt. A szervezet legalább 21 milliárd forintos vagyoni hátrányt állít; a nyomozás elrendelését a rendőrség a 444 megkeresésére erősítette meg.
Ezt nem lehet egyszerűen hozzáadni a kormány által közölt összegekhez: eltérő összesítésekről és eltérő tartalmú pénzügyi adatokról van szó.
A következő kérdés már nem az, hány feljelentés születik
A nyilvánosság számára most az lenne igazán fontos, hogy az egyes ügyek útja követhető maradjon. Mikor indult nyomozás? Történt-e gyanúsítotti kihallgatás? Szereztek-e be új bizonyítékot? Történt-e intézkedés a vagyon biztosítására?
Nem minden részlet közölhető egy folyamatban lévő eljárásból. A feljelentés, a nyomozás és a bizonyított felelősség közötti különbséget viszont minden új bejelentésnél világossá kell tenni.
A feljelentések száma a kezdeményezett eljárásokról mond valamit. Az elszámoltatás eredményéről majd a feltárt tények, a jogerős döntések és a ténylegesen visszaszerzett közvagyon beszélnek.
