Lemondott Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke: 2027. február 7-én távozik posztjáról, hónapokkal a mandátuma lejárta előtt. Az utód kiválasztását már csütörtökön elindítják, a végső döntést az euróövezeti országok vezetői hozzák meg.
Az EKB október 29-i közleménye szerint Lagarde aznap tájékoztatta döntéséről a bank Kormányzótanácsát és António Costát, az Európai Tanács elnökét. A Kormányzótanács hosszan tartó, álló tapssal köszönte meg a munkáját.
Februárban távozik, nem azonnal
A bejelentés nem jelent azonnali vezetőváltást: Lagarde február 7-ig az EKB élén marad. Nyolcéves mandátuma eredetileg 2027. október 31-én járt volna le, így közel kilenc hónappal korábban adja át a tisztséget.
Lagarde 2019 novemberében lett az EKB elnöke. Hivatalos életrajza szerint előtte, 2011 és 2019 között a Nemzetközi Valutaalapot vezette, korábban pedig francia gazdasági és pénzügyminiszter volt.
António Costa külön nyilatkozatban fogadta el a döntését, és a világjárvány, az európai háború, az energiaválságok és az inflációs sokkok idején végzett munkáját méltatta. Közölte: az utódlási eljárást még október 29-én elindítják, hogy biztosítsák a rendezett átmenetet.
A francia választás előtt nyílik meg a pozíció
Az AP értékelése szerint a korai távozás lehetőséget ad arra, hogy az európai vezetők még a jövő évi francia elnökválasztás előtt válasszák ki az utódot, amikor Emmanuel Macron még hivatalban van.
Ez az időzítés politikai jelentősége. Az EKB rövid közleménye ugyanakkor nem részletezte a lemondás személyes indokát, és nem nevezett meg utódot. A lehetséges jelöltekről szóló találgatásokat ezért nem lehet kinevezési döntésként kezelni.
Ki választja ki Lagarde utódját?
Az elnöki posztot nem az EKB elnöke adja tovább, és nem is egyetlen kormány dönt róla. Az Európai Tanács hivatalos eljárásrendje szerint az euróövezeti tagállamok jelölteket javasolnak, akikről az eurócsoport egyeztet. A Tanács ajánlása után az Európai Parlamenttel és az EKB Kormányzótanácsával is konzultálnak.
A végső kinevezésről az Európai Tanács euróövezeti összetételben, megerősített minősített többséggel dönt. A jelenlegi 21 euróövezeti ország mellett ez legalább 16 ország támogatását jelenti, amelyek együttesen az euróövezet lakosságának legalább 65 százalékát képviselik.
Az új elnök is nyolc évre kaphat megbízatást, amely nem hosszabbítható meg. A tisztséghez elismert monetáris vagy banki szakmai tapasztalat szükséges.
A vezetőváltásnak jelentős a tétje: az EKB Kormányzótanácsa határozza meg az euróövezet monetáris politikáját és irányadó kamatait. A lemondás azonban önmagában nem kamatdöntés, és abból sem következik automatikusan, hogy az utód milyen kamatpolitikát képvisel majd.
