Varga Mihály szerint az euró bevezetése jelentős előnyöket hozhat Magyarországnak, de komoly kockázatokkal is jár. A jegybankelnök újabb nyilatkozata után az Ellenszél három kérdéssel kereste meg a Magyar Nemzeti Bankot és a Pénzügyminisztériumot. A legfontosabb: mikorra tartják reálisnak a forint leváltását?
Varga Mihály a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület rendezvényén beszélt a közös pénzről, az mfor.hu beszámolója szerint. Úgy fogalmazott, hogy a csatlakozás időzítésénél fontosabb a gazdaság felkészítése. A kamatok mérséklődése olcsóbb finanszírozást hozhat, az árfolyamkockázat megszűnése pedig kiszámíthatóbbá teheti a vállalkozások működését. Az átváltási költségek elmaradásából évente mintegy 130 milliárd forint megtakarítás származhat.
Az euró előnyei mellett komoly kockázatokról is beszélt Varga Mihály
Az euró átvétele ugyanakkor az önálló magyar kamatpolitika végét is jelentené. A Magyar Nemzeti Bank helyett az Európai Központi Bank döntene a közös monetáris politikáról. Varga Mihály szerint ez különösen akkor jelenthet nehézséget, ha a tagállamokat eltérő gazdasági sokkok érik. Ezért a jegybankelnök tartósan alacsony inflációt, rendezett költségvetést és jobb versenyképességet tart szükségesnek.
Magyar Péter miniszterelnök júniusban arról beszélt, hogy Magyarország 2030 környékére teljesítheti a maastrichti feltételeket. Ez az időpont azonban nem jelenti automatikusan az euró 2030-as bevezetését. A csatlakozáshoz az árfolyam-stabilitási követelményeket is teljesíteni kell, köztük legalább két év részvételt az ERM II rendszerében.
A kormány júniusi tájékoztatása szerint még 2026-ban elkészül a felülvizsgált középtávú költségvetési pálya. Ebből később világosabban látszhat, milyen ütemű hiány- és adósságcsökkentéssel számolnak. Az Ellenszél korábban a kormány terveiről és az euróbevezetés akadályairól is beszámolt.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint szeptemberben 1,6 százalék volt az éves infláció. Ez kedvező fejlemény, de önmagában nem elég az euróhoz. A pénzromlás üteme az uniós értékelésnek csak egyetlen része. A fenntartható növekedés és az államháztartás helyzete szintén meghatározó. Az MNB új, 2,5 százalékos inflációs célja 2028. január 1-jén lép hatályba.
Három kérdést tettünk fel az MNB-nek és a minisztériumnak
Az Ellenszél három konkrét kérdést intézett az intézményekhez:
- A jelenlegi gazdasági folyamatok és előrejelzések alapján melyik évet tartja a Magyar Nemzeti Bank szakmailag reálisnak az euró magyarországi bevezetésére?
- Mely maastrichti feltételek teljesítése jelenti jelenleg a legnagyobb akadályt, és milyen időtávon lehet számítani ezek teljesülésére?
- A kormány 2030 körüli célkitűzésére tekintettel mikorra tartják reálisnak Magyarország belépését az ERM II árfolyam-mechanizmusba? Rendelkezik-e a kormány jelenleg konkrét ütemtervvel?
A kérdésekre adott válaszokból pontosabb képet kaphatunk arról, mennyire van messze a magyar euró. Az intézmények válaszairól beszámolunk olvasóinknak.
