Megjelent az Európai Bizottság friss jelentése: kiderült, miért lesz pokolian nehéz bevezetni az eurót Magyarországon.
Kíméletlen tükröt tart a magyar gazdaság elé az Európai Bizottság szerdán közzétett 2026-os konvergenciajelentése. Bár a hivatalba lépett Tisza-kormány eltökélt célja, hogy 2030-ra bevezesse a közös európai fizetőeszközt, a brüsszeli elemzésből feketén-fehéren kiderül: az előző rendszer olyan mértékben rontotta le a gazdaság fundamentumait, hogy Magyarország jelenleg az euróbevezetés egyetlenegy feltételének sem felel meg. A nulláról kell felépíteni egy euróérett gazdaságot, miközben a magyarok akarják a leginkább a valutaváltást a vizsgált országok közül.
Az Európai Bizottság kétévente vizsgálja meg az eurózónán kívüli tagállamok felkészültségét. A mostani jelentés különösen kritikus időszakban érkezett: az áprilisi kormányváltás után a Tisza-kormány már egy konkrét céldátumot, a 2030-at lebegteti az euró bevezetésére. A brüsszeli dokumentum azonban rámutat, hogy az előző tizennégy év gazdaságpolitikája miatt Magyarország jelenleg a startvonal mögött, mély gödörben van.
Az euróövezeti csatlakozáshoz öt szigorú maastrichti kritériumot kellene teljesíteni. Magyarország mutatója jelenleg: nulla.
Az ötös lakat, amit fel kell törni
Ahhoz, hogy egy ország lecserélhesse a nemzeti valutáját, a következő akadályokat kell megugrania:
-
Megfelelő jogi szabályozás: A jegybanki függetlenség garantálása.
-
Mérsékelt infláció: Nem haladhatja meg jelentősen a három legjobban teljesítő tagállam átlagát.
-
Kordában tartott államháztartás: 3 százalék alatti hiány és 60 százalék alatti, vagy stabilan csökkenő államadósság.
-
Kamatkonvergencia: Visszafogott, a legjobb európai adatokhoz közelítő hosszú távú kamatlábak.
-
Árfolyam-stabilitás: A nemzeti valuta legalább kétéves, zavartalan részvétele az európai árfolyam-mechanizmusban (ERM II. – az euró „előszobája”).
A jelentés ugyan nem emeli ki, de van egy „nulladik” feltétel is, amelyet az Orbán-kormány épített be a rendszerbe: az Alaptörvény jelenleg is kimondja, hogy Magyarország hivatalos pénzneme a forint. Ennek átírása azonban a kétharmados többséggel rendelkező új kormánynak tisztán jogi technikai kérdés lesz, ellentétben a kőkemény makrogazdasági mutatókkal.
Adósságcsapda és a Fidesz által hátrahagyott aknák
A jelentés leginkább aggasztó része az államháztartás állapota. Az Orbán-kormány az utolsó éveiben teljesen elvesztette a kontrollt a költségvetés felett. A hiány 2023-ban 7 százalékos, 2024-ben 5,1 százalékos volt, és a prognózisok szerint 2025-ben is 4,7 százalék lesz a megkövetelt 3 százalék helyett.
Bár a Bizottság a magas védelmi kiadásokra hivatkozva egyelőre felfüggesztette a túlzottdeficit-eljárást, a dokumentum nyomatékosan figyelmezteti az új vezetést: az előző kabinet által hozott hiánynövelő intézkedések miatt hatalmas a kockázata a szabályok ismételt megsértésének.
A helyzet az államadósság tekintetében sem jobb. A jelentés rávilágít egy megdöbbentő trendre: ha a korábbi vezetés adósságfelhalmozó tempója folytatódott volna, a jelenlegi 75 százalékos GDP-arányos adósság 2036-ra 103 százalékra lőtt volna ki. Ennek a tendenciának a megfordítása az új kormányzat egyik legnehezebb feladata lesz.
Van fény az alagút végén: javuló infláció és erősödő forint
A brüsszeli elemzők ugyanakkor észrevették az áprilisi választások óta bekövetkezett pozitív elmozdulásokat is. A hosszú távú kamatok és a forint árfolyama is erősödni kezdett a kormányváltás óta.
Az inflációs fronton is látszik a remény: a jelentés előrejelzése szerint 2026 második felére a magyar pénzromlás üteme végre beeshet az uniós referenciaérték alá. Bár 2027 elején várható egy kisebb kilengés, az év végére az infláció tartósan stabilizálódhat.
Ha a kormány tartani akarja a 2030-as bevezetési dátumot, akkor a matematikán és a jogon túl az idővel is versenyt fut. Mivel az euró bevezetése előtt legalább két évet kötelező eltölteni az ERM II. árfolyam-mechanizmusban, a forintnak legkésőbb 2027 végén vagy 2028 elején be kell lépnie ebbe a rendszerbe.
A legmélyebb seb: a korrupció és a jogállamiság hiánya
A makrogazdasági számoknál is beszédesebb az, amit a Bizottság az üzleti környezetről ír. A jelentés hivatkozik a Világbank statisztikáira, amelyek feketén-fehéren bizonyítják a NER okozta károkat. Hiába vagyunk ezer szállal bekötve az eurózóna gazdaságába, ha Magyarország a teljes EU-ban hátulról a második a jogállamiság minőségében, és alulról a harmadik a korrupció elleni fellépés hatékonyságában. Az eurót nem lehet egy olyan országra rábízni, ahol az uniós forrásokat és a piaci versenyt rendszerszintű anomáliák torzítják.
A magyarok akarják a legjobban
A gazdasági lemaradás ellenére egy dologban abszolút elsők vagyunk. A jelentéshez csatolt legfrissebb Eurobarometer-kutatásból kiderül: a vizsgált öt uniós ország (amelyeknek még nincs eurója) közül a magyar lakosság támogatja a leginkább a közös európai fizetőeszköz bevezetését. A választói akarat tehát elsöprő erejű. A kérdés már csak az, hogy a Tisza-kormány képes lesz-e négy év alatt eltakarítani azt a gazdasági romhalmazt, amit a feltételek teljesítéséhez örökölt.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!