Magyar Péter miniszterelnök és két volt miniszter, Hankó Balázs és Seszták Miklós mentelmi jogának felfüggesztését kezdeményezte az ügyészség. Három különálló ügyről van szó: kulturális támogatások felhasználásáról, feltételezett vesztegetésekről és a 2024-es telefonügyről. A következő döntést az Országgyűlésnek kell meghoznia.
Szeptember 22-én hozta nyilvánosságra az ügyészség a három indítványt. A kérelmeket a legfőbb ügyész jogkörében eljáró legfőbbügyész-helyettes nyújtotta be az Országgyűlés elnökéhez.
Hankó ügyében 17,3 milliárdos vagyoni hátrányt állít az ügyészség
Hankó Balázs volt kulturális és innovációs miniszter esetében a Nemzeti Kulturális Alap támogatásainak elosztását vizsgálják.
Az ügyészség közleménye szerint a nyomozás adatai arra utalnak, hogy kulturális célokra szánt pénzeket a 2026-os választások kampányköltségeire, illetve a kérelmezők személyes céljaira fordítottak.
A hatóság szerint a támogatásokat politikai szempontok és választókerületi lefedettség alapján osztották el. A tényleges döntések nem a hivatalosan illetékes kollégiumban születtek: azokról Hankó, illetve esetleg más személyek határoztak. Egyes esetekben a támogatásról már a pályázat benyújtása előtt döntöttek.
Az ügyészség 1079 támogatás felhasználásához összesen 17,3 milliárd forintos költségvetési vagyoni hátrányt kapcsol. Hankó feltételezett cselekményét különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelésként értékelhetik.
Hankó korábban visszautasította a jogsértésre vonatkozó állításokat, és azt mondta, a támogatások kiosztása szabályosan történt – számolt be róla a 24.hu.
Sesztáknál milliárdos összegek és visszaosztott vállalkozói díjak szerepelnek
Seszták Miklós volt nemzeti fejlesztési miniszternél a Volánbuszhoz és állami beruházásokhoz kapcsolódó feltételezett vesztegetések állnak a háttérben.
Az ügyészség tájékoztatása szerint megalapozottan feltehető, hogy a volt miniszter és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő akkori vezérigazgatója 2015–2018 között közvetítőn keresztül összesen több mint 11 milliárd forint jogtalan előnyt vett át a Volánbusszal szerződő cégek képviselőjétől.
A közlemény egy másik konstrukciót is ismertet: egy építőipari cégcsoport képviselője állami megrendelésekért cserébe a vállalkozói díjak tíz százalékának visszajuttatását ajánlotta fel Sesztáknak. Az ügyészség szerint ebből több mint egymilliárd forint jutott a volt miniszterhez.
Uszoda- és tornaterem-beruházásokkal kapcsolatban további mintegy 270 millió forint jogtalan előnyt említenek. Az eddigi bizonyítékokat összesen tizenháromrendbeli vesztegetés elfogadásának megállapítására tartják alkalmasnak.
Magyar Péternél a telefonügy folytatódhat
A miniszterelnök mentelmi jogának felfüggesztését a 2024-es telefonügy miatt kérik, nem a Diákhitel Központtal összefüggésben.
A HVG ügyészségi közleményeket ismertető beszámolója szerint a hatóság azt állítja: Magyar egy budapesti szórakozóhelyen elvette az őt videózó férfi telefonját, nem adta vissza, később pedig a Dunába dobta.
A korábbi eljárás megszüntetését az követte, hogy az Európai Parlament nem függesztette fel Magyar mentelmi jogát. Európai parlamenti mandátuma azonban májusban megszűnt, ezért a Központi Nyomozó Főügyészség elrendelte az eljárás folytatását.
Magyart ugyanakkor országgyűlési képviselőként is védi a mentelmi jog: most ennek felfüggesztését kérik a magyar parlamenttől.
Az ügyészségi indítvány nem jelenti azt, hogy a három politikus mentelmi jogát már felfüggesztették. Az Országgyűlés döntése teremtheti meg a lehetőséget a velük szembeni büntetőeljárás lefolytatására. A kérelmek önmagukban bűnösséget sem állapítanak meg.
Közben az ügyészség vezetéséről is politikai vita zajlik: az Ellenszél beszámolt arról, hogy Magyar Péter kétségessé tette az új legfőbbügyész-jelölt parlamenti támogatását.
