Hétfőtől négy napon át a Parlament előtt várják a politikusokat a független benzinkutasok. Azt mondják, sokuknak már a fennmaradásért kell küzdeniük. Az autós közben fizet a kasszánál, és aligha érzi úgy, hogy olcsón megúszta. Hogyan kerülhet bajba egy benzinkút, amikor ennyibe kerül a tankolás?
Szeptember 28. és október 1. között a Kossuth térre viszi a panaszait a Független Benzinkutak Szövetsége. Egri Gábor, a szervezet elnökségi tagja az ATV-ben arról beszélt, hogy sok kis töltőállomás csődközeli helyzetbe került, a korábbi megkereséseikre pedig nem kaptak érdemi választ.
Most személyesen szeretnének beszélni azokkal, akik dönthetnek a sorsukról. A négynapos rendezvényre a politikusok mellett autósokat és vállalkozókat is várnak.
A kasszában hagyott pénz nem a kutas haszna
Aki egy tankolás után több tízezer forintot fizet, annak nehéz elhinni, hogy az üzemeltető is szorult helyzetben van. Pedig a kettő nem zárja ki egymást.
A benzinkutasnak előbb meg kell vennie az üzemanyagot. A fogyasztói árban adók is vannak, a megmaradó árrésből pedig béreket, villanyszámlát, karbantartást és egy sor más kiadást kell rendeznie. Ami átmegy a kasszán, annak csak egy része marad nála – és abból sem lesz mind nyereség.
Vagyis a drága benzinből nem következik, hogy a sarki benzinkút tulajdonosa jól keres. Ahhoz, hogy kiderüljön, kinél mennyi marad, a beszerzési árakat és a költségeket is látni kellene.
Az autóst persze ettől még nem vigasztalja semmi. Neki a saját fizetéséből kell megtankolnia. Korábban azt is megnéztük, mennyit ér a magyar bér a benzinkutakon: az ár önmagában csak a történet fele.
Orbánék ígértek, Magyarékon kérik számon
A konfliktusnak van egy hónapok óta húzódó része is. A benzinkutasok szerint az előző kormány támogatást ígért nekik az árkorlátozás miatt keletkezett veszteségeik enyhítésére. Ezt már júniusban is követelték.
Magyar Péter akkor azzal válaszolt, hogy a kormánya nem tudja teljesíteni az előző kabinet fedezet nélküli ígéreteit. A két álláspontot az Index júniusi cikke ismertette.
A benzinkutasok azt mondják, számítottak a megígért segítségre. A kormány azt mondja, nem volt mögötte pénz. Ezt dokumentumokkal kell tisztázni: ki, mit vállalt, és milyen feltételekkel?
De közben eltelt három hónap. Egy vállalkozásnak addig is ki kell fizetnie a dolgozóit és a számláit. Attól, hogy vita van az előző kormány ígéretéről, a mostaninak még foglalkoznia kell azzal, mi történik ezekkel a kutakkal.
A szövetség szeptember elején már a teljes üzemanyag-kiskereskedelmi piac átvilágítását sürgette. Az állam és a Mol kapcsolatának piaci hatásait is megvizsgáltatná – erről az Euronews számolt be.
Ha bezár a közeli kút, az autós is megérzi
Egy vidéki töltőállomás eltűnése nem feltétlenül annyit jelent, hogy legközelebb a szomszéd utcában tankolunk. Lehet belőle hosszabb kerülő, több elhasznált üzemanyag és kevesebb választási lehetőség. A környék dolgozóinak pedig elvesző munkahely.
Nem kell bemondásra elfogadni a benzinkutasok minden követelését. Mutassák meg a veszteségeiket, az ígéreteket és azt, milyen segítséggel tudnának működni. A kormány pedig mondja meg, ezekből mit fogad el, mit utasít el, és miért.
