A nagy üzemanyag-illúzió: Kiderült, mennyit ér valójában a magyar bér a kutakon.
Bár sokszor halljuk, hogy a hazai üzemanyagárakat mesterségesen próbálják kordában tartani, egy friss elemzés rámutat a kőkemény valóságra. Ha megnézzük, hogy egy havi fizetésből valójában mennyi benzinre vagy gázolajra futja, kiderül: egy átlagos európai munkavállaló még a jelenlegi válságos helyzetben is másfélszer annyit tankolhat, mint mi.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. legújabb, áprilisi adatokra támaszkodó elemzése izgalmas (és egyben kijózanító) módon vizsgálta meg az európai és a magyar üzemanyag-piacot. Nem pusztán a kútoszlopokon lévő számokat hasonlították össze, hanem azt, ami igazán számít: az üzemanyag megfizethetőségét. Vagyis azt, hogy a havi nettó átlagkeresetünkből hányszor tudjuk teletankolni az autót.
Javult a helyzet 2010 óta, de az unió még messze van
Az összképhez hozzátartozik, hogy Magyarországon is történt előrelépés az elmúlt évtizedben.
-
2010-ben egy átlagos hazai fizetésből mindössze 450 liter üzemanyagra futotta.
-
Ez a szám az idén tavasszal, az iráni konfliktus kirobbanása előtt már elérte a 900 litert.
-
A kormány által bevezetett védett árnak köszönhetően pedig a mutató azóta is csak mérsékelten csökkent.
Az olló tehát látszólag záródott – csakhogy az európai átlaghoz képest még mindig hatalmas a lemaradásunk. Míg itthon a 900 litert közelítjük, addig egy átlagos uniós fizetésből, békeidőben 1670 litert lehetett vásárolni. Bár a jelenlegi konfliktusok és az áremelkedések miatt ez a szám Európában is visszaesett (1350 liter alá), az uniós átlagkeresetből még így is másfélszer annyi (vagyis 460 literrel több) üzemanyag vehető, mint itthon.
Még a régióhoz képest is hátrányban vagyunk
Ha nem az egész EU-t nézzük, csak a szűkebb régiónkat (a visegrádi országokat Magyarország nélkül), az eredmény akkor sem túl hízelgő számunkra. A V3 országokban békeidőben havonta 100-150 literrel több üzemanyagot tudnak vásárolni a dolgozók. Ennek oka pofonegyszerű: náluk hiába hasonló az üzemanyag ára a miénkhez, a fizetések átlagosan magasabbak.
A GKI elemzése arra is rávilágít, hogy a hazai árszabályozás (mint a mostani védett ár) rövid távon valóban tompítja a sokkot és megvédi a lakosságot az azonnali drágulástól. Ugyanakkor a szakemberek figyelmeztetnek:
„Ezek az eszközök hosszabb távon torzításokat okozhatnak és fenntarthatósági kérdéseket vetnek fel.”
Röviden: az unió szerencsésebb (és jobban fizető) országaiban az embereknek nincs szükségük mesterséges piaci beavatkozásra ahhoz, hogy kevésbé érezzék meg a tankolás terheit. A magasabb fizetésük ugyanis elegendő védelmet nyújt a válságokkal szemben.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!