Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a szolidaritási hozzájárulás alkalmazásának egyes szabályait. A döntés középpontjában az áll: az önkormányzatoktól úgy állapítottak meg és vontak le pénzt, hogy nem biztosították megfelelően az összeg vitatásának lehetőségét. Ez azonban nem jelenti az összes befizetés azonnali visszautalását.
A települések pénzügyeit érintő fontos határozatot hozott az Alkotmánybíróság szeptember 21-én. A testület szerint a vizsgált szabályozás sértette a tisztességes hatósági eljáráshoz és a jogorvoslathoz kapcsolódó alkotmányos garanciákat – derül ki az Alkotmánybíróság hivatalos közleményéből.
Nem csak az összeg számít: lehessen vitatni is
A probléma az volt, hogy a hozzájárulás megállapítását és levonását kivették az általános hatósági eljárási szabályok alól, a konkrét összegeket pedig rendelet rögzítette.
Az Alkotmánybíróság szerint így az érintett önkormányzatok nem kaptak megfelelő bírói lehetőséget arra, hogy vitassák fizetési kötelezettségüket és annak összegét.
Közérthetően: nem elég közölni egy településsel, mennyit kell befizetnie. Biztosítani kell azt is, hogy érdemben ellenőrizhesse és megtámadhassa a döntést.
Budaörs és az általános szabályok helyzete eltér
A HVG összefoglalója szerint az indítványozó Budaörsre vonatkozó konkrét tételt azonnali hatállyal semmisítették meg.
Az érintett törvényi rendelkezéseknél viszont 2026. december 31. a megsemmisítés időpontja. A különbség fontos: nem minden önkormányzat került egyik napról a másikra azonos helyzetbe.
Visszajár a korábban befizetett pénz?
A mostani döntésből nem következik általános, automatikus visszatérítés valamennyi település számára. Ehhez a konkrét elszámolási és eljárási helyzeteket is rendezni kell.
A határozat a szolidaritás elvét sem tiltja meg. Továbbra is kialakítható olyan rendszer, amelyben a nagyobb bevételű önkormányzatok hozzájárulnak a közös finanszírozáshoz – de megfelelő eljárási garanciákkal.
Az önkormányzatok mozgástere régóta politikai vita tárgya: az Ellenszél korábban a települési jogkörök visszaadásáról szóló javaslatokról is beszámolt.
A következő érdemi kérdés ezért már az: milyen szabályozás váltja fel a megsemmisített rendelkezéseket, és az hogyan változtatja meg a települések tényleges pénzügyi helyzetét.
