Október 5-ig visszamenőleges tulajdonosi adatokat kell átadniuk a zártkörű befektetési alapok kezelőinek. Nem elég a jelenlegi állapotot bemutatni: a szabályozás 2020 februárjáig nyúl vissza. Ettől azonban még nem kerül automatikusan nyilvánosságra minden név.
Fontos határidő közeleg a magántőkealapok tulajdonosi hátterének feltárásában. A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető hatályos törvény 26/C. paragrafusa szerint az érintett alapkezelőknek 2026. október 5-ig közvetlenül a nyilvántartó szervhez kell továbbítaniuk az előírt tényleges tulajdonosi adatokat.
Ez nem most bejelentett intézkedés, hanem egy korábban elfogadott szabály közelgő teljesítési határideje. A jelentősége pedig éppen abban rejlik, hogy nem csak a mostani tulajdonosi viszonyokról szól.
Nem elég azt megmondani, ki áll most az alap mögött
Az adatszolgáltatásnak 2020. február 1-jéig kell visszanyúlnia; a később létrehozott alapok esetében értelemszerűen a létrehozás időpontja a kiindulópont.
A különbség lényeges. Egy aktuális tulajdonosi adat önmagában nem feltétlenül mutatja meg, ki állt egy befektetési konstrukció mögött évekkel korábban. A visszamenőleges adatok a korábbi viszonyok vizsgálatához is támpontot adhatnak.
Az adatátadás ugyanakkor önmagában nem bizonyít szabálytalanságot, és nem jelent vagyonelkobzást vagy büntetőeljárást.
Miért fontos ez a magyar közpénzek szempontjából?
A magántőkealapok nem csupán a pénzügyi szakma belügyei: jelentős állami üzletek tulajdonosi hátterében is megjelentek.
Az Ellenszél már a 35 éves autópálya-koncesszió eredményhirdetésekor beszámolt arról, hogy a nyertes konstrukcióban több magántőkealap vett részt. Az ilyen ügyleteknél közérdekű kérdés, hogy végső soron mely természetes személyek rendelkeznek meghatározó érdekeltséggel.
A tulajdonosi háttér megismerése segíthet az összeférhetetlenségi kockázatok és az üzleti kapcsolatok ellenőrzésében. Egy alap használata azonban önmagában nem jogsértés: a konkrét ügyleteket és szereplőket külön kell vizsgálni.
Nem feltétlenül az alapkezelő a tényleges tulajdonos
A 2026. évi XVIII. törvény a tényleges tulajdonos meghatározását is módosította.
A zártkörű alapoknál többek között azt kell vizsgálni, ki birtokolja egyedül vagy közeli hozzátartozójával együtt a befektetési jegyek legalább 25 százalékát. Ha ilyen részesedéssel egy cég rendelkezik, annak tényleges tulajdonosa is releváns. Bizonyos jóváhagyási jogosultságok szintén számítanak.
A lényeg: az alapot működtető társaság megnevezése és a mögötte álló természetes személyek azonosítása nem ugyanaz.
A nyilvánosság előtt még marad egy ajtó
Az októberi határidő nem egy mindenki számára szabadon böngészhető tulajdonosi lista közzétételét írja elő.
A hozzáférés külön feltételekhez kötött. A törvény meghatározott célú újságírói és korrupcióellenes civil tevékenységnél is elismeri a jogos érdeket, de az adatigényléshez előzetes miniszteri engedély szükséges. A harmadik személyek hozzáférése ráadásul nem terjed ki automatikusan a módosított korábbi adatokra. A hozzáférés szabályai a törvény 8–9. paragrafusában olvashatók.
Ezért két külön kérdést kell számon tartani: beérkeznek-e a teljes és pontos tulajdonosi adatok, és azokból mit ismerhet meg ténylegesen a nyilvánosság?
Október 5. az első kérdés fontos határnapja. Az átláthatóság valódi próbája viszont az lesz, hogy az adatokból ellenőrizhető tulajdonosi viszonyok lesznek-e – vagy az információk a nyilvántartásban maradnak, az érdeklődők számára továbbra is nehezen hozzáférhetően.
