Donald Trump aláírta az Oroszország elleni új amerikai szankciós törvényt, amely az orosz olaj és földgáz legnagyobb vásárlóit is célba veszi. A csomag akár százszázalékos vám előtt nyithat utat, de az aláírás önmagában nem jelenti azt, hogy ezt már ki is vetették az érintett országokra.
Az amerikai elnök szeptember 18-án írta alá a jogszabályt – erősítette meg a Fehér Ház hivatalos közleménye. A törvény kibővíti az Oroszországgal szemben alkalmazható szankciókat és vámintézkedéseket, valamint meghosszabbítja az Irán elleni korlátozásokat.
A döntés lényege, hogy Washington nemcsak közvetlenül Moszkvára gyakorolhat nyomást: azokat a kereskedelmi kapcsolatokat is megdrágíthatja, amelyek bevételhez juttatják Oroszországot.
Az orosz energia vásárlói is megfizethetik az árát
Az Associated Press beszámolója szerint a vámintézkedések az orosz kőolaj vagy földgáz öt legnagyobb importőrét célozzák, és a vámtétel elérheti a száz százalékot. A csomag emellett orosz tisztviselőket, bankokat és az olajszállításban részt vevő árnyékflottát is érinti.
Fontos, hogy itt nem egyszerűen az orosz olaj megvámolásáról van szó. A nyomásgyakorlás az érintett vásárló országokból az Egyesült Államokba érkező árukra is kiterjedhet. Így az orosz energiával folytatott kereskedelem más exportágazatok számára is kockázatot teremthet.
Trump korábban is kilátásba helyezett hasonló lépéseket: az Ellenszél már a 2025. júliusi, százszázalékos vámfenyegetéséről is beszámolt. A mostani fejlemény azonban egy új törvény aláírása, nem a korábbi ultimátum egyszerű megismétlése.
A kivételeknél nem mindegy, minek a 15 százalékáról beszélünk
A földgázvásárlókra vonatkozó kivétel könnyen félreérthető.
Az AP összefoglalója szerint a szabály azokra az országokra vonatkozhat, amelyek az orosz földgázexport kevesebb mint 15 százalékát vásárolják meg, és jelentős lépéseket tettek az import csökkentésére.
Ez nem ugyanaz, mint amikor egy ország saját gázimportján belül mérjük az orosz részarányt. Egy kisebb ország erősen függhet az orosz gáztól úgy is, hogy Oroszország teljes kivitelének csak kis részét vásárolja meg.
A kivétel értelmezéséből ezért nem lehet pusztán egy ország energiafüggőségi mutatója alapján biztos következtetést levonni.
Magyarországra már kivetették a százszázalékos vámot?
Nem: az aláírásról szóló közlemény nem jelent be Magyarországra kivetett százszázalékos vámot.
A magyar érintettség megítéléséhez azt is tisztázni kell, hogyan alkalmazzák az országok kiválasztására vonatkozó feltételeket, a kivételeket és az elnöki mentességeket.
A Fehér Ház a törvény szenátusi változatáról kiadott korábbi állásfoglalásában külön kiemelte, hogy fontosnak tartja az elnök mozgásterét a mentességek megadásában, valamint a szankciók megszüntetésének lehetőségét egy békemegállapodás után.
A következő döntő kérdés tehát az, hogy Trump mikor, mely országokkal szemben és milyen mértékben alkalmazza az új eszközöket. A törvényt már aláírta; a konkrét vámintézkedéseket külön kell figyelni.
