Egy korlátozott orosz támadás is súlyos válságot okozhatna a NATO-ban, ha a tagállamok nem tudnának közösen reagálni. Az amerikai Institute for the Study of War friss elemzése szerint ezért veszélyes kizárólag egy nagyszabású invázióra készülni.
Az ISW szeptember 16-án megjelent különjelentése olyan forgatókönyvet vizsgál, amelyben Oroszország légicsapással, rakétákkal, drónokkal vagy kisebb szárazföldi betöréssel támadna meg egy vagy több balti NATO-tagállamot.
Az elemzők szerint egy ilyen művelet célja nem feltétlenül nagy területek elfoglalása lenne. Moszkva azt próbálhatná bizonyítani, hogy a szövetség tagjai nem képesek megegyezni a megtámadott ország megvédéséről.
Nemcsak a hadseregeket, a politikai egységet is tesztelnék
A jelentés arra figyelmeztet: két különböző kérdés, hogy Oroszország képes lenne-e megnyerni egy kiterjedt háborút a NATO ellen, illetve végrehajthatna-e egy korlátozott támadást.
Utóbbi katonailag kisebb vállalkozás lehetne, politikailag mégis jelentős következményekkel járhatna. Ha a szövetségesek késlekednének vagy megosztottá válnának, az megingathatná a közös védelem hitelességét.
Az ISW nem állítja, hogy Putyin már döntött egy ilyen támadásról. Lehetséges forgatókönyvet ismertet, amelyre szerinte fel kell készülni. Az intézet egyúttal a közelgő világháborúról szóló riogatást is elutasítja: sürgős felkészülést javasol, nem pánikot.
Mit jelent valójában az 5. cikk?
A NATO hivatalos tájékoztatója szerint az egyik tagállamot érő fegyveres támadást valamennyiük elleni támadásként kell kezelni. Ez segítségnyújtási kötelezettséget teremt.
A segítség formája azonban nem előre rögzített: a tagállamok a szükségesnek ítélt intézkedéseket teszik meg, amelyek fegyveres erő alkalmazását is jelenthetik, de nem kizárólag azt.
Nem igaz tehát, hogy minden incidens automatikusan az összes tagország hadba lépését váltja ki. Azt is esetről esetre kell megítélni, hogy az adott támadás az 5. cikk hatálya alá tartozik-e. Ugyanakkor a szövetségesek önállóan vagy kétoldalú együttműködésben is segíthetik a megtámadott országot.
A veszélyes incidensek nem pusztán elméletiek
Az Ellenszél korábban részletesen bemutatta az Európát érő orosz szabotázs- és befolyásolási műveleteket. A háttéranyag segít elkülöníteni a már dokumentált eseteket a feltételezett műveletektől és a jövőbeli katonai forgatókönyvektől.
Szeptember 14-én a dán fegyveres erők közölték, hogy egy orosz fregatt két jelzőfáklyát lőtt egy dán katonai helikopter felé Gedser közelében. A helikopter rutinszerű fényképezést végzett a nemzetközi vizeken haladó hadihajóról. A dán közlemény szerint az egyik fáklya a helikopter közvetlen közelében haladt el.
Ez önmagában nem bizonyít egy készülő inváziót. Jól mutatja azonban, miért kell különbséget tenni a már megtörtént incidensek és a jövőbeli katonai forgatókönyvek között.
Miért érinti ez Magyarországot?
Magyarország ugyanannak a kollektív védelmi rendszernek a része, mint a balti államok. A NATO keleti jelenlétének megerősítése Magyarországra is kiterjed: a szövetség hazánkat is felsorolja a többnemzeti szárazföldi erőknek otthont adó országok között.
A magyar szempont ezért nem az, hogy az elemzés közvetlen Magyarország elleni támadást jelezne. Hanem az, hogy a szövetségesek egymás megvédésére tett vállalásának hitelessége a mi biztonságunk szempontjából is alapvető.
