Ruff Bálint azt állítja, megtalálta Lázár tizenkét éve őrzött titkát – üzleti ügy állhatott a luxusutak mögött.
A miniszter szerint már tudják, hol járt és mit csinált Lázár János azokon a külföldi utakon, amelyek részleteinek eltitkolásáért az Orbán-kormány éveken át harcolt. Ruff napokon belül száz titkos kormányhatározat nyilvánosságát és feljelentést ígér a Századvég szerződései miatt is.
„Tudom, hogy hol volt Lázár János, tudom, hogy mit csinált Lázár János, sejtem, hogy miért titkolta.”
Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter ezzel a mondattal élesztette újjá a 2010-es évek egyik legfontosabb, máig lezáratlan közpénzügyi és sajtószabadsági botrányát.
A miniszter a Telexnek adott interjúban azt mondta, hamarosan nyilvánosságra hozzák, mit találtak Lázár János korábban eltitkolt külföldi útjairól. Egy dolgot már most közölt: nem magánéleti történetről, hanem üzleti ügyről van szó.
Hogy pontosan melyik országról, tárgyalópartnerről és üzletről beszél, azt Ruff egyelőre nem árulta el.
Állítását ezért jelenleg nem lehet függetlenül ellenőrizni. A bejelentés súlyát azonban nehéz túlbecsülni: ezeknek az utazásoknak a részleteit újságírók bírósági perekkel sem tudták maradéktalanul kikényszeríteni az Orbán-kormányból.
Hét nap, közel kétmillió forintos szállásköltség
Az ügy 2013 végén kezdődött, amikor az Origo kikérte a Miniszterelnökség vezetőinek külföldi kiküldetéseiről szóló adatokat.
Az összesítésből három feltűnően költséges Lázár-út rajzolódott ki:
- egy 2012. novemberi angliai út, 920 ezer forintot meghaladó szállásköltséggel;
- egy 2013. márciusi svájci utazás, közel 470 ezer forintos szállással;
- valamint egy 2013. júliusi olaszországi út, több mint 580 ezer forintnyi szállásköltséggel.
Lázár és egyik kísérője összesen hét nap alatt közel kétmillió forintos hotelszámlát hozott össze – írta meg akkor maga az Origo.
A Miniszterelnökség nem akarta elárulni, pontosan hol szálltak meg, kikkel tárgyaltak és mi volt az utak célja. Arra hivatkoztak, hogy Lázár az Információs Hivatalt felügyelő államtitkárként nemzetbiztonsági feladatot látott el.
Lázár később visszafizette a szállásköltséget az államnak. Ettől azonban az utazás nem vált magánúttá, és a közvélemény joga sem szűnt meg arra, hogy megtudja, milyen hivatalos munkát végeztek közpénzből.
A bíróság is kevésnek találta a magyarázatot
Pethő András, az Origo akkori újságírója pert indított a részletek nyilvánosságáért. A bíróság arra kötelezte a Miniszterelnökséget, hogy a svájci és olaszországi utak esetében közölje, milyen minőségű tárgyalópartnerekkel találkozott Lázár, és mely szállodákban lakott.
Az angliai úthoz kapcsolódóan azonban egy minősített iratra hivatkoztak. A kormány jogi képviselője szerint a dokumentumot csak megfelelő nemzetbiztonsági átvilágítással rendelkező bíró ismerhette volna meg.
A nyilvánosság így néhány részletet megtudott, a teljes történetet azonban soha.
A svájci útról például azt közölték, hogy Lázár egy német állampolgárral tárgyalt a magyar–német és a magyar–orosz kapcsolatokról. Ez azonban távolról sem adott választ arra, ki volt az illető, milyen érdekeket képviselt, és mi indokolta a különösen drága szállást.
Ruff Bálint mostani kijelentése alapján a hiányzó válasz egy üzleti kapcsolatban keresendő.
De amíg nem mutatja be a dokumentumokat, addig ez politikusi állítás marad.
Ez az ügy az Origo történetét is megváltoztatta
A Lázár-utazásokról szóló cikksorozat nem csupán egy drága hotelszámla miatt vált fontossá.
Nem sokkal a cikkek megjelenése után váratlanul távozott az Origo főszerkesztője, Sáling Gergő. A kiadó tagadta, hogy politikai nyomás vagy a Lázárról szóló cikkek álltak volna a döntés mögött. Sáling akkor azt mondta, ezt sem megerősíteni, sem cáfolni nem akarja.
Az Origo több munkatársa felmondott, a szerkesztőség előtt pedig tüntetést tartottak. Az oldal később fokozatosan a kormányzati médiarendszer részévé vált.
Az RTL tíz évvel későbbi visszatekintése szerint ez a történet jelentette az egykor meghatározó hírportál átalakulásának egyik legfontosabb fordulópontját.
Ha most valóban kiderül, mit védett ilyen elszántan a Miniszterelnökség, az nemcsak Lázár utazásairól mondhat el valamit. Arról is képet adhat, milyen ügy miatt vállalt az akkori hatalom éveken át tartó pereket és súlyos sajtópolitikai konfliktust.
Száz titkos kormányhatározatot oldhatnak fel
Ruff Bálint nem csupán Lázár utazásairól beszélt.
A miniszter azt állította, hogy napokon belül körülbelül száz titkos, úgynevezett háromezres kormányhatározatot hoznak nyilvánosságra. Elmondása szerint ezek között olyan döntések is vannak, amelyekkel századvéges tanulmányok elkészítéséről rendelkeztek.
A háromezres határozatok minősített adatokat tartalmazó kormánydöntések. A címük és a tartalmuk sem nyilvános, a titkosítás pedig az adatok érzékenységétől függően akár évtizedekig fennmaradhat.
Ezekben jogszerűen szerepelhetnek hadititkok, titkosszolgálati műveletek vagy más, valóban védendő nemzetbiztonsági információk.
Egészen más a helyzet, ha közvélemény-kutatások, politikai elemzések vagy kormányzati kommunikációs megrendelések elrejtésére használták őket.
Amennyiben Ruff állítása igazolódik, az azt jelentené, hogy az Orbán-kormány nemzetbiztonsági titkosítással védhetett olyan közpénzköltéseket, amelyek megismeréséhez az adófizetőknek alapvető érdekük fűződik.
Több tízmilliárd forint áramlott a Századvéghez
Az előző kormány csak 2024 és 2026 áprilisa között több mint 26 milliárd forintot fizetett ki a Századvéghez köthető két szervezetnek. A választás előtti első három hónapban a kifizetések összege meghaladta a 7,6 milliárd forintot – derült ki a szerződésekből.
Az állam többek között politikai, társadalmi és gazdasági felméréseket rendelt. Akadt olyan kutatás is, amelyben közel 12 millió forintért vizsgálták a labdarúgó Európa-bajnokság idején érzett „nemzeti büszkeséget és jóllétet”.
A Századvég megrendeléseinek titkolása nem új történet. A bíróság már 2019-ben jogerősen kimondta, hogy ki kell adni a korábban 6,1 milliárd forintért megrendelt tanulmányokat.
Ruff most azt mondta, a feltárt szerződések miatt feljelentést tesznek.
Egy feljelentés természetesen még nem bizonyítja, hogy bűncselekmény történt. A kifizetések nagysága sem teszi automatikusan jogellenessé a szerződéseket.
A hatóságoknak azt kell megvizsgálniuk, hogy a munkákat valóban elvégezték-e, az áruk arányban állt-e a szolgáltatással, szüksége volt-e az állam a kutatásokra, és nem pártpolitikai célokat finanszíroztak-e költségvetési pénzből.
Hasonló kérdések miatt már rendőrségi eljárás folyik az Orbán Viktor közösségi oldalaihoz kapcsolódó szerződések ügyében is, amelyről az Ellenszél korábban részletesen beszámolt.
A nagy bejelentés után most már dokumentumok kellenek
Ruff Bálint kijelentései súlyosak, de egyelőre bejelentések.
Ha tudja, hol járt Lázár, mutassa be a jogszerűen nyilvánosságra hozható iratokat. Ha üzleti érdek állt a titkolózás mögött, nevezze meg az ügyletet és a tárgyalópartnereket. Ha a háromezres határozatokkal politikai kutatásokat rejtettek el, hozza nyilvánosságra a döntéseket, a szerződéseket, a teljesítéseket és a kifizetéseket.
A valóban nemzetbiztonsági információkat természetesen továbbra is védeni kell. A „nemzetbiztonság” azonban nem lehet varázsszó, amellyel egy kormány eltüntetheti a közpénz nyomát.
Tizenkét év telt el azóta, hogy egy újságíró először megkérdezte, hol járt Lázár János, kivel találkozott, és miért került két ember hét napnyi szállása közel kétmillió forintba.
Ruff Bálint azt mondja, már tudja a választ. Most végre az országnak is joga van megtudni.
