A munkahelyén lezuhant dolgozóhoz a telephelyen kívülre hívták a mentőket, a súlyos sérülésekkel járó balesetet pedig utcai elesésként rögzítették – ilyen esetről is beszámolt az Ellenszélnek a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ). A szervezetet arról kérdeztük, milyen visszaélésekkel találkoznak, és milyen segítséget kaphatnak azok a munkavállalók, akik a megélhetésüket féltve nem mernek fellépni.
Megkeresésünk apropóját a szövetség új, munkahelyi szerveződést segítő kampánya adta. Azt szerettük volna megtudni, milyen problémák viszik rá a dolgozókat a segítségkérésre, mi történik azokkal, akik megszervezik magukat, és milyen eredményeket tud felmutatni az érdekképviselet. Konkrét történeteket, létszámokat és béremelési adatokat kértünk Zlati Róbert elnöktől. A megbízásából küldött válaszban eltitkolt balesetek, munkaügyi perek és sikeres béralkuk egyaránt szerepeltek.
A mentőket a telephelyen kívülre hívták
„Van-e olyan, a közelmúltban tudomásukra jutott súlyos vagy szokatlan munkahelyi visszaélés, amelyről a sajtó eddig nem számolt be?” – ezt is megkérdeztük a MASZSZ-tól. Erre a kérdésünkre négy esetet ismertettek.
Az egyik egy nagyberuházáson dolgozó külföldi munkás története. A szövetség beszámolója szerint a munkás lezuhant a magasból, eltört a medencéje és mindkét lábszára. A menedzsment letagadta, hogy munkahelyi baleset történt: a mentőket a telephelyen kívülre hívták, az esetet pedig utcai elesésként regisztráltatták.
Egy másik dolgozót a MASZSZ közlése szerint súlyos, körfűrésszel történt gépbaleset után hamis jegyzőkönyv aláírására kényszerítettek. A munkavédelmi felelős azzal fenyegette, hogy ha a valóság kerül a papírra, a céget megbüntetik, ő pedig elveszíti az állását.
A veszélyes munkavégzés visszautasítására is hoztak példát. Egy gépgyártó cégnél dolgozó kölcsönzött munkavállaló nem vállalta egy kopott, toldozott, rendszeresen szétdurranó nagynyomású cső használatát. A szövetség szerint a műszakvezető azonnal elküldte. Egy vegyipari üzemből pedig egy külföldi dolgozó halálos gépbalesetéről írtak: közlésük szerint a dolgozó előtte tizenkét napon át napi tizenkét órát dolgozott, majd takarítás közben érte a baleset. A cégvezetés az elhunytra hárította a felelősséget.
A MASZSZ a kampányhoz kapcsolódó felmérésére hivatkozva azt írta: a hozzájuk beérkezett bejelentések több mint 90 százalékánál a baleset eltussolását, a jegyzőkönyvezés megakadályozását vagy a felelősség sérültre hárítását jelezték. A munkavédelem kérdésével korábban egy szegedi, 17 éves diákmunkás halálos balesete után is foglalkoztunk.
A szállodai recepciótól a kábelgyárig kérnek segítséget
Hányan keresik meg a szövetséget, és milyen munkahelyekről jelentkeznek? Erre is kíváncsiak voltunk. A MASZSZ válasza szerint már a kampány első napjaiban több tucat megkeresés érkezett hozzájuk, köztük olyan helyekről is, ahol korábban nem működött szakszervezet.
Jelentkeztek a közszférából, az egészségügyből, szállodai recepcióról, kábelgyárból, temetkezési kisvállalkozástól, építőipari és ügyfélszolgálati cégektől. A szövetség a feszített munkatempót, a bizonytalanságot és a kiszolgáltatottságot emelte ki a dolgozók problémái közül.
Mi történik, ha a dolgozók szakszervezetet alapítanak?
Külön kérdést szántunk annak, találkoztak-e olyan munkáltatóval, amely fenyegetéssel, elbocsátással vagy más retorzióval próbálta megakadályozni a szerveződést. A MASZSZ egy olyan munkahelyet említett, ahol az alapszervezet megalakulása után a vezető végigjárta a dolgozókat, hogy a tagdíj összegére hívja fel a figyelmüket. A szövetség ezt a szerveződés körüli nyomásgyakorlás példájaként hozta fel. Mint írták, az egzisztenciális kiszolgáltatottság miatt az ilyen helyzeteket sokan megfelelő háttértámogatás nélkül nehezen viselik.
Azt is megkérdeztük, milyen következménye lett a súlyosabb ügyeknek. A válaszban felidézték Radics Gábor, a Continental szegedi gumigyárának szakszervezeti vezetője elbocsátását. A bíróság jogerősen jogellenesnek mondta ki a döntést, és elrendelte munkaviszonyának helyreállítását, valamint elmaradt bére és juttatásai kifizetését, ahogyan arról a HR Portál is beszámolt.
A Hír TV-nél 2024 decemberében elbocsátott három szakszervezeti szervező ügyében a MASZSZ a perköltségek átvállalásával segíti a folyamatban lévő munkaügyi pert. A Sajtószakszervezet az elbocsátásokat megtorlónak és jogsértőnek tartja; álláspontját a MASZSZ korábbi közleménye is ismertette.
Az UniCredit Bank szakszervezeti elnökének 2026. áprilisi elbocsátását szintén megemlítették. A szakszervezet az érdekképviselet elleni lépésként értékelte a történteket. A bank a 24.hu-nak súlyos kötelezettségszegéssel indokolta a döntését, és tagadta, hogy annak a dolgozó szakszervezeti tisztsége lett volna az oka.
Mennyit hozhat a dolgozóknak a közös fellépés?
A megkeresésünkben pontos összegeket és százalékokat is kértünk: hol sikerült érdemi béremelést vagy más eredményt elérni? A MASZSZ a MÁV–Volán-csoport 2024–2026-ra szóló bérmegállapodását emelte ki, amely válaszuk szerint több mint 54 ezer munkavállalót érintett.
A hivatkozott MÁV-közlemény a vasutas és HÉV-dolgozóknál három év alatt összességében átlagosan legalább 28,4 százalékos alapbéremelést rögzített. Az első évben a 600 ezer forintos alapbérrészig 17 százalékos, de legalább havi bruttó 70 ezer forintos emelést határoztak meg. A havi 70 ezres alsó határ az alacsonyabb keresetűeknek arányaiban nagyobb emelést jelentett. A megállapodás a következő évekre inflációhoz kapcsolódó bérvédelmi garanciát is tartalmazott.
A helyi céges béralkuk részleteiről a szövetség azt írta, hogy azokat sok esetben titoktartási kötelezettség védi. Ezeket a tárgyalásokat az adott munkahelyi alapszervezetek és tagszervezetek folytatják.
Húsznál is több dolgozó jelentkezett a gödi segélyvonalon
A segítségkérés eredményeire a gödi Samsung-gyár ügyében is rákérdeztünk. Azt szerettük volna megtudni, hányan keresték a februárban létrehozott anonim segélyvonalat, milyen problémákat jeleztek, és indult-e ezek nyomán eljárás. A Samsung egyik beszállítójánál jelzett munkakörülményekről korábban Rónai Sándor sajtótájékoztatója alapján írtunk.
A MASZSZ azt közölte: az online forródróton több mint húsz munkavállaló fordult hozzájuk közvetlenül, többnyire a kollégáikkal közösen megfogalmazott kérdésekkel. Angol és ukrán nyelvű tájékoztatókat is eljuttattak a gyár környezetébe, hogy a külföldi dolgozókhoz is elérjen a segítség lehetősége. A konkrét ügyekről és eljárásokról szóló kérdéseinkkel tagszervezetükhöz, a VDSZ-hez irányítottak bennünket.
Megtudhatja-e a főnök, ki kért segítséget?
A kampány bizalmas kapcsolatfelvételt ígér. Megkérdeztük, hogyan védik a segítséget kérők kilétét, különösen kisebb munkahelyeken, ahol könnyebben kiderülhet, ki fordult a szakszervezethez.
„A hozzánk fordulók személyes és munkahelyi adatait harmadik fél – így a munkáltató – számára semmilyen körülmények között nem adjuk ki” – válaszolta a MASZSZ. Közlésük szerint a megkeresések során kizárólag a dolgozókkal egyeztetnek, a munkáltatókkal nem lépnek közvetlen kapcsolatba. Az „Erős szakszervezetet minden munkahelyre!” kampányban jogi és szervezési ismereteket, valamint szakmai háttértámogatást kínálnak azoknak, akik közösen szeretnének fellépni a fizetésükért és a munkakörülményeik javításáért.
