A parlamenti vizsgálóbizottság elfogadta munkatervét, és az iratok átvizsgálása után meghallgatja Novák Katalint, Varga Juditot és Kónya Endrét. A vizsgálat 2011-ig nyúlik vissza: nemcsak azt akarják megtudni, ki döntött a kegyelemről, hanem azt is, hogyan maradhatott éveken át pozícióban a bicskei gyermekotthon igazgatója.
Lemondások már voltak, valódi válaszok azonban alig. Most először kerülhet olyan parlamenti fórum elé Novák Katalin és Varga Judit, ahol nem lehet egy rövid közleménnyel vagy a „politikai felelősség vállalásával” lezárni a kegyelmi botrányt.
A kegyelmi ügyet vizsgáló parlamenti bizottság első ülésén elfogadta a vizsgálat munkatervét. A testület több intézménytől kér be dokumentumokat, majd ezek feldolgozása után meghallgatja a döntéshozatali lánc legfontosabb szereplőit.
Köztük lesz Novák Katalin volt köztársasági elnök, Varga Judit volt igazságügyi miniszter és Kónya Endre, a bicskei gyermekotthon kényszerítésért jogerősen elítélt korábbi igazgatóhelyettese.
A három érintett azonnali beidézését Novák Előd már az első ülésen kezdeményezte, ezt azonban a bizottság leszavazta. Nem azért, mert lemondtak volna a meghallgatásukról, hanem mert előbb látni akarják az iratokat. A bizottság tagjai szerint a kérdéseket csak a teljes dokumentáció ismeretében lehet megfelelően feltenni.
Ez lassabb eljárás, de szakmailag indokolható: ha a meghallgatások puszta politikai színházzá válnak, az érintettek könnyen általánosságokkal válaszolhatnak. Egy dátumokkal, levelekkel, előterjesztésekkel és belső véleményekkel alátámasztott kérdéssor elől már nehezebb kitérni.
Nem 2023-ban kezdődött a történet
A vizsgálat egyik legfontosabb eleme, hogy nem kizárólag a kegyelmi határozat megszületésének heteire koncentrál. A bizottság 2011-ig visszamenően akarja feltárni, hogyan kezelte az állam a bicskei gyermekotthonból érkező jelzéseket.
A gyermekotthon dolgozói már 2011-ben jelezték a fenntartónak a bántalmazás gyanúját. Rendőrségi nyomozás is indult, amelyet azonban 2012-ben lezártak, miután a tanúk visszavonták vallomásaikat. Később egy ombudsmani jelentés ismét súlyos problémákat tárt fel.
Vásárhelyi János igazgató mégis a helyén maradt, sőt 2015-ben fővárosi kitüntetést is kapott. A bizottság ezért nemcsak a kegyelemről kérdez majd, hanem arról is:
- kik ismerték a korábbi jelzéseket;
- miért zárták le az első nyomozást;
- hogyan maradhatott az igazgató pozícióban;
- és milyen előkészítés után kapott állami elismerést.
Az Igazságügyi Minisztériumtól és a Sándor-palotától bekért dokumentumok mellett iratokat várnak a Fővárosi Önkormányzattól, a gyermekotthontól, az illetékes gyámhatóságtól és a kormányhivataltól is.
A botrány tehát nem egyetlen rossz döntés története. Annak a rendszernek a története, amelyben a figyelmeztetések hosszú éveken keresztül elakadtak, miközben az intézmény vezetője megőrizte hatalmát és még kitüntetést is kapott.
A hivatalok nem támogatták, Novák mégis megadta a kegyelmet
A kormányváltás után nyilvánosságra hozott dokumentumokból már kiderült, hogy az Igazságügyi Minisztérium szakmai apparátusa nem javasolta Kónya Endre kegyelmi kérelmének támogatását.
A kegyelmi főosztály elutasító álláspontot készített, és Répássy Róbert államtitkár sem támogatta a kérelmet. Novák Katalin ennek ellenére a kegyelem mellett döntött, Varga Judit pedig igazságügyi miniszterként ellenjegyezte a határozatot.
Ez teszi megkerülhetetlenné a két volt vezető meghallgatását.
Novák Katalintól azt kell megtudni, milyen szakmai vagy emberi indok alapján írta felül a kegyelem ellen szóló véleményeket. Varga Juditnak pedig azt kell tisztáznia, milyen információk birtokában ellenjegyezte a döntést, és pontosan milyen egyeztetések előzték meg az aláírását.
A dokumentumokból az is kiderült, hogy Novák döntése a megszokott hivatali eljárástól eltérő úton haladt. A Magyar Hang korábbi feltárása szerint a volt államfő saját jogi igazgatósága sem a szokásos módon értesült a kegyelmi határozatról.
A bizottság egyik központi kérdése ezért az lesz, hogy a döntés a hivatalos intézményi keretek között született-e, vagy valamilyen külső, informális, politikai befolyás is szerepet játszott benne.
Balog Zoltán szerepe sem kerülhető meg
Novák Katalin egykori kabinetfőnöke korábban megerősítette, hogy Balog Zoltán volt miniszter, református püspök határozottan kérte Kónya Endre kegyelmének megadását.
Balog maga is elismerte, hogy közbenjárt Kónya érdekében, de tagadta, hogy mögötte kormányzati vagy az Orbán családhoz kapcsolódó befolyás állt volna. Állítása szerint nála véget ér a történet.
Ezt azonban nem elegendő bemondásra elfogadni. A bizottságnak tisztáznia kell:
- kitől kapta Balog az ügyre vonatkozó információit;
- találkozott-e Kónyával vagy képviselőivel;
- kivel egyeztetett a közbenjárás előtt;
- és milyen érvekkel győzte meg Novák Katalint.
Ha valóban Balognál ért véget a befolyási lánc, azt a dokumentumoknak és a tanúvallomásoknak is igazolniuk kell. Ha nem, akkor meg kell nevezni azokat, akik rajta keresztül vagy mellette szerepet játszottak.
A lemondás nem válasz
Novák Katalin és Varga Judit 2024 februárjában távozott a közéletből. A lemondás politikai következmény volt, de nem adott választ arra, hogyan és miért született meg a kegyelmi döntés.
Novák mindössze annyit ismert el, hogy hibázott. Varga Judit szintén vállalta a politikai felelősséget, majd visszavonult. Egyikük sem tárta a nyilvánosság elé a döntés teljes előzményeit.
A két lemondás után a Fidesz sokáig lezártnak tekintette az ügyet. Pedig éppen a legfontosabb kérdések maradtak nyitva: ki kezdeményezte a kegyelmet, ki támogatta, ki tudott róla, és miért írták felül a szakmai apparátus elutasító álláspontját?
Az ügy azért is különösen fontos, mert nem csupán két politikus bukását okozta. A botrány után indult el Magyar Péter politikai pályája, amely végül az egész magyar politikai rendszert átrendezte.
A valódi próba most következik
A bizottság munkaterve önmagában még nem eredmény. A vizsgálat akkor lesz hiteles, ha a bekért iratokat valóban megkapja, a fontos dokumentumokat nyilvánosságra hozza, és nem válogat politikai érdekek alapján a meghallgatandó személyek között.
A 444 szerint az új szabályok alapján a megjelenés és az igazmondás kötelező, a távolmaradás pedig pénzbírsággal, ismételt mulasztás esetén rendőrségi előállítással is járhat. Ennek pontos jogszabályi alapját és alkalmazási feltételeit a bizottságnak egyértelműen nyilvánosságra kell hoznia.
A vizsgálóbizottság nem bíróság, ezért nem állapíthat meg büntetőjogi felelősséget. Feladata a döntési lánc és az intézményi mulasztások feltárása, majd olyan szabályok javaslata, amelyek megakadályozhatják egy hasonló ügy megismétlődését.
A politikai felelősség vállalása megtörtént. Az igazság feltárása azonban még nem. Novák Katalin és Varga Judit meghallgatásával végre nem arról kellene beszélniük, hogy mit veszítettek a botrány következtében, hanem arról, hogy mit tettek azelőtt, hogy az egész ügy nyilvánosságra került.