Az MBH Bankból nem „tűnt el” 592 milliárd forint, és a nyilvános adatok nem bizonyítanak bankpánikot. Az azonban tény, hogy miközben a magyar bankszektor betétállománya növekedett, a Mészáros Lőrinc többségi és az állam kisebbségi tulajdonában álló pénzintézetből hatalmas összeg mozdult ki.
Az MBH Bank közleménye szerint „stabil tőkepozícióval és kiegyensúlyozott pénzügyi eredményekkel” zárta 2026 első fél évét. Ez nem teljesen alaptalan állítás, ám a gyorsjelentésben van egy adat, amely jóval érdekesebb a veszteségnél.
A bank ügyfélbetéteinek állománya 2025 végén még 8343,7 milliárd forint volt. Június végére már csak 7751,5 milliárd.
A különbség több mint 592 milliárd forint.
Mindez azután történt, hogy a választás véget vetett az MBH számára különösen kedvező politikai korszaknak. Ez önmagában nem bizonyítja, hogy az ügyfelek a kormányváltás miatt kezdték el kivonni a pénzüket. A változás mértéke és piaci környezete azonban túl feltűnő ahhoz, hogy egy vállrándítással elintézzük.
Nem az egész bankszektor zsugorodott
Az MBH betétállománya december és június között 7,1 százalékkal csökkent. Ugyanebben az időszakban a magyar bankszektor teljes betétállománya 4,9 százalékkal, mintegy 2507 milliárd forinttal nőtt – hívta fel a figyelmet a Portfolio elemzése.
Nem általános piaci összeomlást látunk tehát. Az MBH a piaccal ellentétes irányba mozdult.
Különösen erős volt a visszaesés a második negyedévben. Március végén még 8297,7 milliárd forintnyi ügyfélbetétet kezelt a bank, június végén viszont már csak 7751,5 milliárdot. Három hónap alatt több mint 546 milliárd forinttal csökkent az állomány.
A bank hivatalos gyorsjelentése szerint ebben az időszakban:
- a vállalati betétállomány 304,8 milliárd forinttal,
- a lakossági betétállomány 187,1 milliárd forinttal,
- az egyéb ügyfélbetétek állománya pedig mintegy 54 milliárd forinttal csökkent.
Vagyis nem kizárólag néhány nagyvállalati számla mozgásáról volt szó. A visszaesés a lakossági ügyfeleknél is megjelent.
A pénz nem eltűnt, hanem máshová került
A banki betétállomány csökkenése nem azt jelenti, hogy elveszett az ügyfelek pénze. A betéteket átutalhatták más bankokba, befektetési alapokba vagy állampapírokba, felhasználhatták vállalati kiadásokra, illetve a devizabetétek forintban kimutatott értékét az árfolyamváltozás is csökkenthette. Az MBH három magyarázatot adott a második negyedéves visszaesésre.
Az első a forint mintegy nyolcszázalékos erősödése. Ez a devizabetétek átértékelésén keresztül körülbelül 130 milliárd forinttal csökkentette a kimutatott állományt. A bank számítása szerint ez a negyedéves visszaesés nagyjából negyedét magyarázza.
A második ok, hogy 2025 végén és 2026 első negyedévében vállalati betétkampányok és egyszeri központi kormányzati kifizetések növelték meg az állományt. Ezek a pénzek később részben elfogytak vagy más célra használták fel őket.
A harmadik magyarázatot maga a bank fogalmazza meg a legérdekesebben: „az erős piaci versenyben tapasztalt állománykiáramlás” is szerepet játszott.
Magyarra fordítva: ügyfelek valóban vittek el pénzt az MBH-tól. A nyilvános jelentésből azonban nem tudjuk meg, kik, mekkora összeget és pontosan milyen okból.
Veszteséges lett, de nem áll az összeomlás szélén
Az MBH első féléves számviteli adózott eredménye 22,5 milliárd forintos veszteség volt. A bank szerint ebben jelentős szerepet játszott az extraprofitadó, a bankadó, a tranzakciós illeték, valamint a kamatstop meghosszabbítása.
Utóbbi miatt önmagában 23,8 milliárd forintos várható veszteséget számoltak el. A különleges tételektől megtisztított, korrigált adózott eredmény ugyanakkor 74,7 milliárd forint, a korrigált teljes átfogó jövedelem pedig 88,1 milliárd forint lett.
A tőkemegfelelési mutató 20,9 százalékon, a likviditásfedezeti ráta 145 százalékon állt. Mindkettő jóval meghaladta az előírt minimumot. A banknak a betétcsökkenés után is 1414 milliárd forinttal több betéte volt, mint hitele.
Ezekből az adatokból nem következik közvetlen fizetőképességi probléma, közelgő bankcsőd vagy klasszikus betétkivonási pánik. Aki ilyet állít, az jelenleg messzebb megy annál, amit a számok igazolnak.
A politikai kérdést ettől még nem lehet lesöpörni
Az MBH nem egyszerűen egy a hazai kereskedelmi bankok közül. A pénzintézet az MKB, a Budapest Bank és a Takarékbank egyesítésével jött létre, jelentős állami közreműködéssel. Mára különböző magántőkealapokon keresztül Mészáros Lőrinc érdekeltségi köréhez tartozik, miközben az államnak továbbra is mintegy 15 százalékos részesedése van benne.
A bank sokáig a NER egyik legfontosabb pénzügyi központja és az állami-üzleti kapcsolatrendszer egyik látványos haszonélvezője volt. A választás után a piac már egyszer keményen reagált a politikai környezet megváltozására: az MBH és más NER-es érdekeltségek is komoly ütést kaptak.
Ebben a helyzetben az 592 milliárdos betétcsökkenés nem bizonyíték valamiféle titkos menekülésre. De nem is jelentéktelen könyvelési zaj.
Az MBH-nak ezért világosan be kellene mutatnia, mekkora volt a lakossági, a vállalati, az állami és az önkormányzati források tényleges mozgása. Az állami tulajdonosi jogok gyakorlójának pedig el kellene mondania, szükségesnek tart-e vizsgálatot, tőkeemelést vagy a még meglévő állami részesedés értékesítését. Az 592 milliárd forint ugyanis nem veszett el. Csak éppen valahonnan elment valahová.
És egy részben még mindig állami tulajdonú, politikailag ennyire terhelt bank esetében a nyilvánosságnak joga lenne tudni, miért.
