John Ratcliffe CIA-igazgató nem egyszerű diplomáciai látogatásra érkezett Moszkvába: az amerikai hírszerzés lesújtó értékelését vitte el az orosz vezetésnek. Washington szerint Oroszország katonai és gazdasági helyzete egyaránt romlik, ezért Putyinnak addig kellene tárgyalnia, amíg még van miről.
John Ratcliffe moszkvai útja már önmagában is rendkívüli volt. A CIA igazgatója augusztus 25-én amerikai katonai repülőgéppel érkezett az orosz fővárosba, majd néhány órával később távozott. A látogatást előzetesen nem jelentették be, céljáról pedig napokig egymásnak ellentmondó magyarázatok jelentek meg.
Donald Trump „félig rutinszerűnek” nevezte a találkozót. A Kreml azt közölte, hogy Ratcliffe nem találkozott személyesen Vlagyimir Putyinnal, csak az orosz titkosszolgálatok vezetőivel tárgyalt.
A New York Times értesülése azonban egészen más képet mutat: a CIA igazgatója azért utazott személyesen Moszkvába, hogy Alekszandr Bortnyikovnak, az FSZB vezetőjének átadja az amerikai hírszerzés rendkívül borúlátó értékelését Oroszország helyzetéről.
Washington szerint Putyin nem feltétlenül ismeri a valóságot
Az amerikai hírszerzés régóta azt gyanítja, hogy Putyin tanácsadói megszűrik vagy megszépítik az elé kerülő információkat. Nem világos, hogy az orosz elnök mennyire pontos adatokat kap a hadsereg veszteségeiről, a fronton elért eredményekről és a háború gazdasági következményeiről.
Ratcliffe ezért nem a hagyományos diplomáciai csatornákon küldte el az üzenetet. Egy volt hírszerzőt egy másik hírszerzőn keresztül próbáltak elérni.
Putyin korábban maga is a KGB tisztje volt. Washingtonban abban bízhattak, hogy egy személyesen Moszkvába érkező CIA-igazgató figyelmeztetését komolyabban veszi, mint az amerikai diplomaták vagy politikusok nyilvános kijelentéseit.
Az üzenet lényege állítólag az volt, hogy Oroszország katonai és gazdasági kilátásai folyamatosan romlanak. Ha a Kreml elutasítja az érdemi tűzszüneti tárgyalásokat, később lényegesen rosszabb helyzetből kényszerülhet alkudozni.
Ratcliffe ugyanakkor a beszámoló szerint nem fenyegette meg közvetlenül az orosz vezetést, és nem közölt konkrét következményeket arra az esetre, ha Putyin folytatja a háborút.
Ez nem klasszikus ultimátum volt. Sokkal inkább egy hideg hírszerzési üzenet: Washington szerint Moszkva rosszul méri fel saját erejét.
A „35 perces túlélési idő” nem ellenőrzött CIA-adat
A találkozóval kapcsolatban előkerült egy sokkoló állítás is, amely szerint egy frissen a frontra küldött orosz katona átlagosan mindössze 35 percet él túl.
Ezt azonban fontos pontosan kezelni.
Ratcliffe egy korábbi nyilvános beszédében valójában azt mondta, hogy egyes nyílt forrású becslések 20–35 percre teszik a frontra érkező orosz újoncok várható túlélési idejét. A CIA igazgatója tehát nem egy nyilvánosságra hozott, ellenőrizhető hírszerzési statisztikát ismertetett, hanem nyílt forrásokra hivatkozott.
A szám ettől még érzékelteti, milyen pusztítóvá váltak a drónokkal ellenőrzött frontszakaszok, de nem szabad úgy értelmezni, mintha minden orosz katona fél órán belül meghalna. Az adat elsősorban a támadó műveletekbe küldött újoncok rendkívüli veszélyeztetettségét próbálja leírni.
Ratcliffe szerint Oroszország az elmúlt másfél évben Ukrajna területének mindössze körülbelül egy százalékát tudta elfoglalni, miközben súlyos emberveszteségeket szenvedett. Az ukrán dróntechnológia mára olyan „ölési zónákat” hozott létre, amelyekben szinte minden mozgó célpont perceken belül támadhatóvá válik.
Két üzenetet is vihetett Moszkvába
A New York Times beszámolója nem feltétlenül cáfolja azt a korábbi értesülést, amely szerint Ratcliffe egy NATO-tagállam megtámadásától is óvta Moszkvát.
A Wall Street Journal szerint az amerikai hírszerzés attól tart, hogy Putyin egy korlátozott katonai akcióval, kibertámadással vagy szabotázsművelettel próbálhatja tesztelni a NATO egységét. A legveszélyeztetettebb térség a Baltikum lehet.
Az Ellenszél korábbi elemzésében már bemutattuk: egy ilyen támadás célja nem feltétlenül a területfoglalás lenne. Putyin azt próbálhatná kideríteni, hogy az Egyesült Államok és a nagyobb európai államok valóban készek-e katonai konfliktust vállalni egy kisebb balti szövetségesért.
A két amerikai figyelmeztetés valójában ugyanabba az irányba mutat.
Washington közölhette Moszkvával, hogy látja Oroszország romló helyzetét, ismeri a lehetséges eszkalációs terveket, és nem fogja félreérteni, ha Putyin a sikertelen ukrajnai háborúból egy NATO elleni provokációval próbál kitörni.
A látogatás ténye önmagában is üzenet volt
Ha az egyeztetés valóban rutinszerű lett volna, Ratcliffe-nek aligha kellett volna látványosan, amerikai katonai repülőgéppel Moszkvába utaznia.
A látogatást ráadásul az AP beszámolója szerint Washington előre jelezte Kijevnek, és arra kérte az ukrán vezetést, hogy a delegáció távozásáig ne támadja Moszkvát, Szentpétervárt és egyes északi orosz területeket.
Mindez arra utal, hogy az Egyesült Államok kiemelt jelentőségű és különösen érzékeny küldetésként kezelte az utat.
Ratcliffe nem béketervet vitt, és nem Ukrajna nevében ajánlott fel engedményeket. A rendelkezésre álló információk alapján azt próbálta Putyin tudomására hozni, hogy az orosz vezetés által látott kép és a háború tényleges állása között veszélyes szakadék lehet.
A legfontosabb kérdés most már nem az, hogy eljutott-e az üzenet Putyinhoz. Dmitrij Peszkov szerint az orosz elnököt mindenről tájékoztatták.
A kérdés az, hogy Putyin hajlandó-e elhinni azt, amit hallott – vagy inkább újabb százezrek életével próbálja bizonyítani, hogy mindenki más téved.