A Meta AI-szemüveg szinte észrevétlenül készíthet videót egy pénztárosról, felszolgálóról vagy eladóról. Külföldön már egész műfaj épült az így rögzített „tréfákra”: a dolgozót provokálják, a reakcióját felveszik, majd százezrek elé teszik az interneten.
Félmillióan látták egy pénztáros megalázását
Toru Hinkle egy amerikai Target áruházban dolgozott, amikor két vásárló arra kérte, ellenőrizze egy termék árát. Hiába mondta el nekik többször is, hogy az áru húsz dollárba kerül, a férfiak újra és újra ugyanazt kérdezték.
Hinkle egy idő után észrevette az egyikük szemüvegén villogó fényt. Ray-Ban Meta kamerás szemüveget viseltek, és az egész jelenetet rögzítették.
A vásárlók szándékosan rossz nemű megszólítást használtak Hinkle és az üzletvezető esetében, majd úgy tettek, mintha nem is értenék, miért vádolják őket kamerázással. Végül rendőrt hívtak hozzájuk, és kikísérték őket az üzletből.
A történet azonban ezzel nem ért véget. A felvételt feltöltötték az internetre: az egyik változat közel 400 ezer megtekintést kapott az Instagramon, egy másik pedig 155 ezret a TikTokon. Hinkle egyik vezetője véletlenül találkozott a videóval görgetés közben.
A The Verge által feltárt eset azt mutatja meg, miért különösen kiszolgáltatottak a közönséggel dolgozó emberek. Egy járókelő elfordulhat vagy odébbmehet, ha nem akar szerepelni egy videóban. A pénztáros viszont nem hagyhatja ott egyszerűen a kasszát, mert a fizetése és akár az állása is függhet attól, hogyan bánik a vásárlóval.
Nem lehet tudni, pontosan mit vesz fel a szemüveg
A telefonos kamerázás többnyire felismerhető: valaki felemeli a készüléket, és látszik, merre irányítja. A kamerás szemüvegnél a viselője egyszerűen ránéz a másik emberre.
A Meta szerint a szemüvegen villogó fehér LED jelzi a felvételt. A vállalat hivatalos tájékoztatója alapján a fény videózás közben folyamatosan villog, letakarása pedig automatikusan kikapcsolja a kamerát.
Ez azonban nem oldja meg a problémát. A környezetében tartózkodó embernek először fel kellene ismernie, hogy kamerás szemüveget lát, és azt is tudnia kellene, mit jelent az apró villogás. A fényből ráadásul nem derül ki, pontosan mi kerül a képbe, mentik-e a videót, és később hol fogják felhasználni.
Egy seattle-i pénztáros arról számolt be a The Verge-nek, hogy forgalmasabb napokon óránként akár tíz kamerás szemüveget viselő vásárlóval is találkozik. Különösen nyugtalanítónak nevezte, amikor egy nála jóval magasabb férfi egészen közelről, felülről nézett rá a szemüveggel. Fogalma sem volt arról, mit rögzített az eszköz.
Magyarországon sem lehet bárkit szabadon videózni
A kamerás szemüveg Magyarországon is beszerezhető, és már a parlamentben is megjelent: Pócs János fideszes képviselő ilyen eszközben videózta politikai ellenfeleit.
A technológia újdonsága ellenére az alapvető magyar szabály egyértelmű. A Polgári Törvénykönyv szerint egy személy képmásának vagy hangjának rögzítéséhez és felhasználásához is az érintett hozzájárulása szükséges. Kivételt elsősorban a tömegfelvételek és a nyilvános közéleti szereplések jelentenek.
Egy célzottan provokált és közelről videózott pénztáros azonban nem válik közszereplővé attól, hogy emberekkel dolgozik. Az sem jelent automatikus beleegyezést, hogy észrevette a kamerát, de nem tudott elmenni a munkahelyéről.
A magáncélú családi felvételeknél alkalmazható adatvédelmi kivétel sem ad szabad utat a nyilvános megszégyenítéshez. Az Európai Adatvédelmi Testület iránymutatása különbséget tesz a kizárólag személyes használat és a szélesebb körben hozzáférhetővé tett felvételek között. Ha egy videót nyilvános közösségi oldalon terjesztenek, már nem lehet egyszerű családi emlékként kezelni.
Az érintett kérheti a tartalom eltávolítását a platformtól, felszólíthatja a feltöltőt, és személyiségi jogi eljárást is indíthat. Mire azonban egy felvétel eltűnik, már több százezer ember láthatta és menthette le.
Megtagadhatja a dolgozó a kiszolgálást?
Nincs olyan általános szabály, amely minden kamerás szemüveg láttán automatikusan feljogosítaná a dolgozót a kiszolgálás megtagadására. A munkahely belső szabályzata és a konkrét helyzet ezért döntő lehet.
A munkavállalónak ugyanakkor nem kell előre lemondania a személyiségi jogairól. A Munka törvénykönyve szerint ezek csak a munkaviszonnyal közvetlenül összefüggő, feltétlenül szükséges és arányos módon korlátozhatók. Vagyis a „mosolyogj, mert a vásárlónak mindig igaza van” nem jelenthet általános kötelezettséget az engedély nélküli kamerázás eltűrésére.
A munkáltató megtilthatja a felvételek készítését az üzletben, erre táblával is figyelmeztethet, valamint előírhatja, hogy a vezető vagy a biztonsági szolgálat azonnal lépjen közbe. A dolgozókat arról is tájékoztatni kellene, hogyan ismerhetik fel a kamerás szemüveget, és kitől kérhetnek segítséget.
A legrosszabb megoldás az lenne, ha minden felelősséget a pénztárosra vagy felszolgálóra tolnának: neki kelljen felismernie az eszközt, vitatkoznia a vásárlóval, megvédenie a jogait, majd saját maga levadásznia a róla készült videót az interneten.
A technológia gyorsabb, mint a védelem
Nem minden kamerás szemüveget viselő ember akar másokat zaklatni. Az eszköz használható telefonálásra, fordításra, zenehallgatásra és hétköznapi emlékek rögzítésére is. A probléma az, hogy ugyanaz a technológia rendkívül egyszerűvé teszi idegen emberek észrevétlen szerepeltetését.
Az Ellenszél korábban már bemutatta, hogy a mesterséges intelligenciát jobban ismerő emberek egyre kevésbé bíznak az azt fejlesztő vállalatokban. A kamerás szemüvegek terjedése újabb okot adhat a bizalmatlanságra.
A kérdés már nem az, hogy szeretnénk-e kamerát viselni az arcunkon. Hanem az, elfogadjuk-e, hogy mások kamerája bármikor tartalommá változtathat bennünket – akár munka közben, menekülési lehetőség nélkül.
