Újraindul az M1 Híradó, de a régi propaganda több készítője is a helyén maradt.
Augusztus 20-án több mint egy hónapos szünet után újraindul az M1 Híradója, amelynek új vezetése hiteles, független és közszolgálati hírszolgáltatást ígér. A háttérben azonban jóval kevésbé egyértelmű a személyi megújulás: a Telexnek nyilatkozó, közel tíz éve a közmédiában dolgozó forrás szerint több olyan szerkesztő és riporter továbbra is részt vesz a műsor készítésében, akik az Orbán-kormány éveiben a politikailag irányított híradós tartalmakon dolgoztak. A lap által megismert áprilisi és augusztusi beosztások szerkesztői névsora ráadásul megegyezett.
Az M1 hírszolgáltatását július 7-én állította le az új, ideiglenes vezetés. A képernyőn akkor az jelent meg, hogy „A közmédia nem hazudhat. Bocsánatot kérünk, amiért hosszú éveken át mégis ezt tettük!”, majd megkezdődött a szervezet átvilágítása. Az Ellenszél akkor részletesen beszámolt a rendkívüli leállásról és az M1-en megjelent bocsánatkérésről.
A várakozás ezért az volt, hogy az új Híradó nemcsak tartalmában és képernyős megjelenésében változik majd meg, hanem a korábbi politikai propaganda előállításában részt vevő szerkesztőségi struktúrával is szakít. A most nyilvánosságra került információk alapján ez a folyamat azonban jóval lassabban és ellentmondásosabban halad.
Ugyanazok a nevek szerepeltek az áprilisi és az augusztusi beosztásban
A Telexnek egy, a közmédiában közel tíz éve dolgozó munkatárs számolt be arról, hogy szerinte az augusztus 20-i újraindítás előtt meglepően sokan maradtak a helyükön a korábbi Híradó stábjából. A forrás a lapnak megmutatta az áprilisi és az aktuális augusztusi híradós beosztást is. A Telex szerint a szerkesztői rovatban szereplő nevek a két dokumentumban megegyeztek.
A dolgozó azt kifogásolta, hogy olyan munkatársak is részt vesznek a próbaadások elkészítésében, akik korábban Magyar Péterről szóló lejárató anyagokat, migrációs, Brüsszel-ellenes vagy az orosz–ukrán háborút az akkori kormány narratívájához igazító riportokat készítettek. Állítása szerint van olyan szerkesztő is, aki évekig kifejezetten az orosz–ukrán háborúval foglalkozott, és rendszeresen az orosz álláspontot tükröző anyagokat adott le.
Mindez nem jelenti azt, hogy minden korábbi közmédiás dolgozó automatikusan propaganda készítéséért felelős, és azt sem, hogy az új Híradó ugyanúgy működik majd, mint korábban. A Telex forrásának beszámolója azonban komoly kérdést vet fel: elegendő-e a vezetők és műsorvezetők lecserélése, ha a tartalmakat előállító háttérstáb jelentős része változatlan marad?
Voltak kirúgások és felfüggesztések, de nem világos, milyen elv alapján
Az átalakítás közben több ismert közmédiás vezetőtől és képernyőstől már megváltak. Júliusban távozott többek között Németh Zsolt, a hírigazgatóság korábbi vezetője, akit a szervezetben „Pitbull” néven emlegettek, valamint Császár Attila vezető politikai riporter és Siklósi Beatrix, a Kossuth Rádió korábbi csatornaigazgatója.
Augusztus 14-én újabb kilenc dolgozót küldtek harmincnapos állásidőre. A közmédia a 24.hu-nak azt közölte, hogy ez az átvilágítás része, és az érintettek további foglalkoztatásáról vagy elbocsátásáról csak a vizsgálatok után döntenek.
A Telex forrása szerint a legutóbbi körben Joó Csaba is állásidőre került, aki korábban több Brüsszel-ellenes és orosz háborús narratívát közvetítő riporttal jelentkezett. Szintén felfüggesztették Sütő Balázst, Beregnyei Miklóst, Filipp Dávidot és Pintér Ágnest. Más, korábban politikailag érzékeny témákon dolgozó riporterek azonban a lap információi szerint továbbra is munkában maradtak.
A bizonytalanságot fokozza, hogy a dolgozók állítólag maguk sem ismerik pontosan az átvilágítás szempontjait. A Telex forrása szerint a munkatársak sok információt továbbra is folyosói beszélgetésekből tudnak meg, és még a szerkesztőségen belül sem világos, hogy pontosan ki miért marad, kerül állásidőre vagy távozik.
Németh Zsolt korábbi helyettese is visszatérhetett
A Telex beszámolójának egyik legérdekesebb részlete Illés Béla csatornaigazgató-helyettes helyzete. A lap forrása szerint Illés a korábbi hírigazgató, Németh Zsolt egyik legközelebbi vezető munkatársa volt, és Németh távozásakor őt is felfüggesztették. Később azonban visszahívták dolgozni.
A forrás állítása szerint Illés július végén egy „visszatérés” tárgyú levélben jelezte ismételt munkába állását, és jelenleg is operatív vezetői szerepet tölthet be. A Telex azt írta, hogy a levél egy részletét maga is látta. Illés felesége, aki szintén a Híradó szerkesztője, a cikk szerint végig munkában maradt.
Hasonlóan szürreális történetet mondott el a forrás Rabb Ferencről, az M1 korábbi ismert műsorvezetőjéről. Állítása szerint Rabb nem fogadta el a közös megegyezést, és mivel rendelkezik munkavédelmi végzettséggel, jelenleg munkavédelmi feladatokat láthat el a közmédiában. Rabb a Telexnek ezt nem erősítette meg, de nem is cáfolta; csak annyit mondott, hogy az intézménynél nyilatkozatstop van érvényben.
A közmédia szerint még tart az átvilágítás
A Duna Médiaszolgáltató a Telex kérdéseire azt közölte, hogy továbbra is zajlik a teljes körű audit. A társaság szerint az egyes munkavállalókkal kapcsolatos döntéseket „a közszolgálati médiaetika és objektív szakmai szempontok” alapján hozzák meg, az átvilágítás eredménye pedig akár a munkaviszony megszüntetéséhez is vezethet.
Konkrét személyek ügyéről ugyanakkor adatvédelmi okokra hivatkozva nem adtak tájékoztatást. Azt is közölték, hogy a régi vezetői munkaszerződésekben nem szerepeltek olyan különleges kötbérek vagy, a munka törvénykönyvétől eltérő juttatások, amelyek önmagukban akadályoznák a munkaviszonyok megszüntetését.
Közben az is kiderült, hogy az átalakítás már eddig is komoly összegbe került. A Media1 közérdekűadat-igénylésére adott válasz szerint az április 12-i választástól augusztus 2-ig 201 millió forintnál is többet fizetett ki a közmédia a megszűnt munkaviszonyokhoz kapcsolódóan. Ez nem csak végkielégítéseket tartalmaz: ide tartozhatnak a felmondási időre járó összegek, a ki nem vett szabadságok és más járandóságok is.
Papp Dániel korábbi MTVA-vezérigazgató önmagában nettó 28,1 millió forintot kapott távozásakor, bár a Duna Médiaszolgáltató hangsúlyozta, hogy ez nem végkielégítés volt. Az Ellenszél két nappal ezelőtt külön cikkben mutatta be Papp Dániel távozásának pénzügyi részleteit.
Már az új vezetők kiválasztásánál is volt egy látványos visszakozás
Az M1 megújítása korábban már egyszer látványosan zátonyra futott egy személyi döntésen. Augusztus elején a közmédia bejelentette, hogy Hajdú Gábor lesz az új Híradó főszerkesztője, Borsa Miklós pedig visszatér műsorvezetőként. Hajdú korábban a Hír TV-nél, az Echo TV-nél, majd a Mészáros-csoportnál is dolgozott.
A kinevezések komoly politikai és szakmai kritikát váltottak ki, Magyar Péter miniszterelnök pedig nyilvánosan is megkérdőjelezte a döntést. Alig egy nappal később a közmédia mindkét kinevezést visszavonta.
Az új Híradó képernyőjén ugyanakkor biztosan lesznek új arcok. Az RTL-től érkező Heer Orsolya csatlakozik a műsorhoz, az augusztus 20-i újraindulás ünnepi műsorfolyamát pedig Mészáros Antónia és Bősze Ádám vezeti. Mészáros Antónia külön jelezte, hogy számára ez egyszeri, szimbolikus visszatérés, utána folytatja munkáját az UNICEF Magyarországnál.
A valódi próba most következik
Az M1 júliusi leállítása látványos szakításnak tűnt a korábbi rendszerrel. A közmédia saját képernyőjén kért bocsánatot azért, hogy hosszú éveken keresztül nem teljesítette megfelelően közszolgálati feladatát, és azt ígérte, hogy hiteles és független hírszolgáltatást épít fel. Az Ellenszél akkor azt írta, hogy a bocsánatkérés csak a kezdet: a közmédia hitelességét végül az fogja eldönteni, hogyan működik majd az új szerkesztőség.
Most éppen ez a kérdés kerül előtérbe. Egy híradó szakmai működését ugyanis nem kizárólag az határozza meg, ki ül a műsorvezetői székben vagy ki tölti be a hírigazgatói posztot. Ugyanilyen fontos, hogy kik választják ki a témákat, kik írják a szövegeket, kik rendelik meg a riportokat, és milyen szerkesztői normák alapján kerül egy anyag adásba.
Az átvilágítás még nem ért véget, ezért korai lenne kijelenteni, hogy a közmédia személyi megújulása kudarcot vallott. Az viszont már most látszik, hogy a régi rendszer lebontása jóval bonyolultabb feladat annál, mint hogy lecseréljenek néhány vezetőt és műsorvezetőt. Augusztus 20-án újra elindul az M1 Híradója, de hogy valóban új közmédia indul-e vele, azt nem az első adás díszlete, hanem a következő hónapok szerkesztői gyakorlata fogja megmutatni.
