Elbukott a Fidesz panasza az Alkotmánybíróságon – de a 16,4 milliárd eurós csata még nem ért véget.
Komoly vereséget szenvedett a Fidesz–KDNP az Alkotmánybíróságon: a testület visszautasította a képviselőik indítványát, így hatályban marad az Alaptörvénynek a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat érintő módosítása.
A döntés azonban nem jelenti a teljes jogvita végét. Az uniós pénzek megszerzéséhez elfogadott kapcsolódó törvényt az Alkotmánybíróság külön eljárásban vizsgálja. Ennek kimenetelétől 16,4 milliárd eurónyi befagyasztott uniós forrás sorsa is függhet.
Nem azt mondták ki, hogy minden rendben van
A jogi különbség kulcsfontosságú: az Alkotmánybíróság nem vizsgálta meg érdemben, hogy helyes vagy alkotmányosan elfogadható-e a kifogásolt rendelkezés. A testület arra jutott, hogy nincs hatásköre a panasz tartalmi elbírálására.
A Fidesz–KDNP képviselői azt állították, hogy az Alaptörvény tizenhatodik módosításának érintett része valójában nem általános alkotmányos szabály. Szerintük egy már létező, pontosan azonosítható alapítványi kör helyzetét rendezi át, ezért nem lehetett volna egyszerű alkotmánymódosításként elfogadni.
Az Alkotmánybíróság többsége ezt nem eljárási, hanem tartalmi kifogásnak tekintette. A 1384/2026. (VIII. 14.) AB-végzés szerint a testület az Alaptörvény módosításait csak abból a szempontból ellenőrizheti, hogy betartották-e az elfogadás és a kihirdetés formai követelményeit.
Ilyen kérdés lehetne például, hogy:
- megfelelő személy kezdeményezte-e a módosítást;
- megvolt-e az elfogadáshoz szükséges kétharmados többség;
- szabályosan hirdették-e ki az elfogadott szöveget.
A képviselői indítvány azonban nem ilyen konkrét eljárási hibára hivatkozott. Annak megítélése, hogy a rendelkezés eléggé általános-e, vagy túlságosan konkrét helyzetet szabályoz, az AB szerint már tartalmi vizsgálatot követelt volna. Erre pedig a testület álláspontja szerint nincs felhatalmazása.
Az alkotmánymódosítás tehát nem azért maradt hatályban, mert az Alkotmánybíróság tartalmilag megfelelőnek találta, hanem azért, mert a panaszt nem tartotta érdemben vizsgálhatónak.
Polt Péter és Handó Tünde szembement a többséggel
A döntés nem volt egyhangú. Handó Tünde és Polt Péter különvéleményt írt, mert szerintük az Alkotmánybíróságnak foglalkoznia kellett volna a Fidesz–KDNP felvetésével.
Handó Tünde úgy érvelt, hogy annak eldöntése, valódi jogi normának és alkotmánymódosításnak tekinthető-e egy rendelkezés, még nem jelenti automatikusan annak tartalmi alkotmányossági felülvizsgálatát.
Polt Péter szerint szintén előbb kellett volna tisztázni, hogy a kifogásolt szabály egyáltalán az alkotmánymódosító hatalom szabályos gyakorlásának minősül-e. Csak ezt követően lehetett volna eldönteni, valóban kizárt-e az Alkotmánybíróság hatásköre.
A többség azonban más álláspontra helyezkedett, ezért az indítványt érdemi vizsgálat nélkül visszautasították.
A nagyobb csata még hátravan
A mostani végzés csak az Alaptörvény tizenhatodik módosítását érintette. Az uniós források felszabadítása érdekében elfogadott 2026. évi XVIII. törvény alkotmányosságáról külön eljárásban döntenek. A két ügy elkülönítését maga az Alkotmánybíróság rendelte el, a folyamatban lévő eljárás pedig az újonnan indult ügyek hivatalos jegyzékében is szerepel.
Ennek már közvetlen következménye lehet az uniós pénzekre. A kérdés az, hogy megmarad-e az a jogszabályi rendszer, amellyel Magyarország teljesíteni akarja az Európai Unió feltételeit, vagy az Országgyűlésnek ismét hozzá kell nyúlnia a szabályozáshoz.
Az idő különösen szorít. A helyreállítási program végrehajtási határideje augusztus végén lejár, miközben az Alkotmánybíróság hivatalosan augusztus 28-ig ítélkezési szünetet tart. Egy esetleges megsemmisítés után így rendkívül kevés idő maradna egy új törvény elfogadására és az uniós feltételek teljesítésére.
A Fidesz elveszítette az első fordulót
A mostani döntés világos politikai eredménye, hogy a Fidesz–KDNP nem tudta megsemmisíttetni az Alaptörvény módosítását. A rendelkezés hatályban marad, és ezen az úton nem sikerült megakasztani az új alapítványi szabályozást.
A jogi háború azonban folytatódik. Az igazán nagy tétet jelentő kérdésről – a kapcsolódó törvény alkotmányosságáról és közvetve a 16,4 milliárd eurónyi uniós forrás sorsáról – még nem született döntés.
Az első akadály tehát elhárult, de az uniós pénzek még nincsenek biztonságban.