Eltűnhet a ledolgozós szombat: már idén valódi munkaszüneti nap lehet december 24.
Már 2026-ban valódi munkaszüneti nappá válhat december 24-e. Ehhez nincs szükség népszavazásra vagy alkotmánymódosításra: a parlamentnek a Munka törvénykönyvét kellene átírnia. A változás azt is jelenthetné, hogy a szentestét többé nem kellene egy másik szombaton ledolgozni.
A Munkástanácsok Országos Szövetsége és az Egyenlő.hu szakszervezet már eljuttatta a konkrét jogszabály-módosítási javaslatát a Szociális és Családügyi Minisztériumhoz. Az Economx értesülése szerint a tervezet ősszel kerülhet az Országgyűlés elé.
Idén még kölcsönkapjuk a szentestét
December 24-e 2026-ban csütörtökre esik. A jelenlegi munkarend alapján pihenőnap lesz, de ezért cserébe december 12-én, szombaton dolgozni kell.
Ezt a 2026-os munkaszüneti napok körüli munkarendről szóló rendelet szabályozza. Vagyis a szenteste most még nem valódi munkaszüneti nap, csupán egy áthelyezett pihenőnap: amit karácsony előtt megkapunk, azt két héttel korábban ledolgozzuk.
A szakszervezetek javaslata ezt változtatná meg. Ha december 24. bekerül a törvényben felsorolt munkaszüneti napok közé, a szenteste többé nem függne az évenként kiadott munkarendi rendeletektől.
A 2026-ra már kihirdetett rendeletet természetesen hozzá kellene igazítani az új szabályhoz, hogy december 12. se maradjon munkanap.
Egyetlen törvényi felsorolást kell kibővíteni
A munkaszüneti napokat a Munka törvénykönyve 102. paragrafusa sorolja fel. Jelenleg ebben január 1., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1., valamint december 25. és 26. szerepel.
A jogi megoldás központi eleme az lenne, hogy ebbe a felsorolásba december 24-ét is beírják.
Ehhez nem kell az Alaptörvényt módosítani, mert nem egy új nemzeti ünnep létrehozásáról van szó. A munkaszüneti nap munkajogi fogalom: azt határozza meg, mikor és milyen feltételekkel rendelhető el munka, illetve milyen díjazás jár annak, akinek mégis dolgoznia kell.
A törvény elfogadásához egyszerű parlamenti többség elegendő. Munkaszüneti napon csak a jogszabályban meghatározott munkahelyeken oszthatók be rendes munkaidőre dolgozók, az érintetteket pedig 100 százalékos bérpótlék illeti meg.
A boltoknál van egy fontos jogi csavar
A javaslat legkényesebb része a kereskedelem. A jelenlegi kereskedelmi törvény külön kimondja, hogy december 24-én a boltok többsége 14 óráig tarthat nyitva. Bizonyos üzletekre – például a benzinkutakra, vendéglátóhelyekre és pályaudvari üzletekre – további kivételek vonatkoznak.
A Kúria egy korábbi népszavazási ügyben éppen arra figyelmeztetett, hogy jogértelmezési problémát okozhat, ha december 24. bekerül a munkaszüneti napok közé, miközben a kereskedelmi törvény továbbra is megengedi az üzletek nyitvatartását.
Ezért a Munka törvénykönyvének módosítása ugyan a döntő lépés, de a teljesen egyértelmű szabályozáshoz a kereskedelmi törvényt is hozzá kell igazítani. Ellenkező esetben vita alakulhatna ki arról, hogy a boltok kinyithatnak-e, illetve a kereskedelmi dolgozók beoszthatók-e munkára.
Egy jól előkészített módosító csomag ezt a kiskaput is bezárhatja.
A Fidesz hét alkalommal mondott nemet
A szabad szenteste nem új követelés. Az elmúlt években több parlamenti kezdeményezés és népszavazási próbálkozás is indult, a Fidesz azonban rendre elutasította a változtatást.
A parlament vállalkozásfejlesztési bizottságának 2024-es ülésén Szatmáry Kristóf fideszes politikus „fékezett habzású munkanapnak” nevezte december 24-ét. A bizottsági jegyzőkönyv szerint a kormánypárti képviselők a termeléskieséssel, valamint az adó- és GDP-bevételek csökkenésével indokolták az elutasítást.
Az Ellenszél már 2024-ben beszámolt arról, hogy a Kúria utat nyitott egy országos népszavazási kezdeményezés előtt. A törvénymódosítás azonban gyorsabb és lényegesen olcsóbb megoldás lenne: ha a parlament megszavazza, nincs szükség több százezer aláírás összegyűjtésére és országos referendumra.
A kereskedelmi láncok már bebizonyították, hogy működhet
Több nagy áruházlánc az elmúlt években önként döntött úgy, hogy december 24-én zárva tart. A kezdeményezést 2023-ban a Lidl indította el, majd több más vállalat is követte.
A tapasztalatok szerint a vásárlók alkalmazkodtak a változáshoz, és az ünnepi forgalom jelentős része egyszerűen áttevődött a megelőző napokra. A boltzár ezért nem feltétlenül jelentette a karácsonyi bevételek elvesztését.
A változás elsősorban azoknak a kereskedelmi, szolgáltatási és ipari dolgozóknak jelentene könnyebbséget, akik jelenleg még december 24-én is munkával töltik a nap jelentős részét.
Nem állna le teljesen az ország
A munkaszüneti nap természetesen nem jelenti azt, hogy minden munkahely bezár. Az egészségügyben, a rendvédelemben, a közlekedésben, az energiaszolgáltatásban, a vendéglátásban és más folyamatosan működő területeken december 24-én is szükség lehet munkavégzésre.
A különbség az, hogy az érintettek foglalkoztatását szigorúbb feltételekhez kötnék, és munkaszüneti napi pótlék járna nekik.
Magyar Péter korábban azt ígérte, hogy a Tisza-kormány nem ledolgozandó munkaszüneti nappá teszi december 24-ét. A miniszterelnök júliusban ismét arról beszélt, hogy reményei szerint már 2026-ban életbe léphet a változás.
Ha a parlament időben elfogadja a módosítást, az idei szenteste már nem egy másik szombaton ledolgozott pihenőnap lesz. December 24. először válhatna olyan valódi munkaszüneti nappá, amelyet nem kölcsönkapnak, hanem végleg megkapnak a magyar dolgozók.