Fordulat az iskolákban: könnyebb lesz sztrájkolni, és visszakapják jogaik egy részét a tantestületek.
Az Országgyűlés nagy többséggel elfogadta a köznevelési törvény módosítását. A változás lebontja a pedagógussztrájk több korábbi akadályát, növeli az iskolaigazgatók mozgásterét, és ismét érdemi beleszólást ad a tantestületeknek az intézmények működésébe. A sztrájkjog azonban továbbra sem lesz korlátlan.
Az Országgyűlés 145 igen és 1 nem szavazattal, 41 tartózkodás mellett fogadta el a közneveléssel kapcsolatos törvénymódosítást.
A változás három fontos területet érint: könnyebbé teszi a pedagógusok munkabeszüntetését, bővíti az igazgatók munkáltatói jogköreit, valamint visszaadja a tantestületeknek az iskolák működésével kapcsolatos döntési jogok egy részét.
Könnyebb lesz sztrájkolni, de maradnak korlátozások
A törvény indoklása szerint eltörlik „a köznevelésben foglalkoztatottak szabad sztrájkjogát korlátozó akadályokat”. Ez látványos fordulat az előző tizenhat év politikájához képest, amikor a pedagógusok tiltakozási lehetőségeit folyamatosan szűkítették.
A munkabeszüntetés idején ugyanakkor továbbra is biztosítani kell bizonyos szolgáltatásokat. Az iskoláknak reggel 7 és délután 3 óra között gondoskodniuk kell a gyermekfelügyeletről, valamint fenn kell tartaniuk a kollégiumok működését és a tanulók étkeztetését.
Külön felügyeletet kell biztosítani a sajátos nevelési igényű, illetve beilleszkedési, tanulási vagy magatartási nehézséggel élő gyermekek számára is.
Az érettségi időszakában további korlátozás lép életbe: ha a munkabeszüntetés az érettségit megelőző 90 napban összesen öt munkanapnál tovább tart, a kötelező érettségi tantárgyak felkészítő óráit meg kell tartani.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete ezt kifogásolta. Álláspontjuk szerint hasonló korlátozás más európai országokban nem jellemző, és nincs összhangban a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet sztrájkjogra vonatkozó elveivel.
A tantestületek ismét valódi döntéseket hozhatnak
A módosítás visszaadja a nevelőtestületeknek több olyan jogosultságukat, amelyeket az állami centralizáció során elvettek tőlük.
Az igazgató készíti elő az iskola pedagógiai programját, szervezeti és működési szabályzatát, házirendjét és éves munkatervét, ezek elfogadásához azonban szükség lesz a tantestület döntésére.
Ez nem pusztán formaság. A pedagógiai program határozza meg az iskola szakmai irányát, a házirend a mindennapi működés szabályait, az éves munkaterv pedig többek között az intézmény programjait és feladatait.
A nevelőtestületnek az igazgató kiválasztásában is lesz szava. A vezetői pályázatokat a szakmai munkaközösségek és a tantestület véleményezheti, a fenntartónak pedig a kinevezés előtt ki kell kérnie a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók álláspontját.
Ez azonban nem jelent vétójogot: az igazgató kinevezéséről továbbra sem maga a tantestület dönt.
Nagyobb mozgásteret kapnak az igazgatók
Bővülnek a tankerületi fenntartású iskolák igazgatóinak munkáltatói jogkörei is.
A kinevezésekhez, felmondásokhoz, besorolásokhoz és bérekhez kapcsolódó döntésekhez továbbra is szükség lesz a tankerületi központ vezetőjének egyetértésére. A tankerület azonban a jövőben már csak meghatározott okokból tagadhatja meg a jóváhagyást – például akkor, ha a döntés jogszabályba ütközik, vagy nincs meg hozzá a szükséges költségvetési fedezet.
Ez csökkentheti annak lehetőségét, hogy a tankerületi vezetők szakmai indok nélkül felülírják az iskolaigazgatók személyzeti döntéseit.
A centralizáció részleges visszafordítása kezdődhet el
A Fidesz-kormányok alatt az iskolák és tantestületek korábbi jogköreinek jelentős része a tankerületi központokhoz került. Az intézményi autonómia szűkült, a pedagógusok sztrájklehetőségeit korlátozták, a tiltakozó tanárokkal szemben pedig több esetben komoly retorziókat alkalmaztak.
Az Ellenszél korábban beszámolt arról, hogy egyes tankerületek a jogszerűnél nagyobb bérlevonással is megpróbálták büntetni a sztrájkoló pedagógusokat. Olyan eset is történt, amikor két óra sztrájk miatt több mint 33 ezer forintot vontak le egy tanár fizetéséből.
A most elfogadott törvény nem állítja helyre teljes egészében az iskolák autonómiáját, és a pedagógussztrájkot sem teszi korlátozás nélkülivé. Egyértelmű irányváltást jelent azonban: az iskolákban dolgozók ismét beleszólhatnak azokba a szakmai és szervezeti döntésekbe, amelyek következményeit nap mint nap ők és a diákjaik viselik.