Veszélybe kerülhetnek az uniós ezermilliárdok: a Fidesz–KDNP az utolsó pillanatban támadta meg a pénzekhez szükséges törvényt.
Alig több mint két héttel a sorsdöntő uniós határidő előtt olyan indítvány kerül az Alkotmánybíróság elé, amely veszélybe sodorhatja a befagyasztott európai források felszabadítását. A Fidesz–KDNP az alapítványi rendszer felszámolásának alkotmányos alapját és az erre épülő törvénycsomagot támadta meg.
Az Alkotmánybíróság augusztus 13-án tárgyalja a Fidesz–KDNP utólagos normakontrollra irányuló indítványát – hívta fel rá a figyelmet a Kontroll.
Az eljárás tárgya az Alaptörvény tizenhatodik módosításának egyik rendelkezése, valamint az uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében elfogadott 2026. évi XVIII. törvény. Ez az a korrupcióellenes és átláthatósági jogszabálycsomag, amelynek végrehajtásától a korábban befagyasztott uniós pénzek megnyitását várja a kormány.
A NER-alapítványok felszámolását támadták meg
A kifogásolt rendelkezések a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok, vagyis a kekvák átalakításáról és részbeni megszüntetéséről szólnak.
Az Orbán-kormány ezekbe az alapítványokba jelentős állami vagyont, részvénycsomagokat, ingatlanokat és közfeladatokat szervezett ki. A kuratóriumokba számos volt miniszter, államtitkár és más, a korábbi kormányhoz kötődő személy került, gyakran határozatlan időre.
Az új szabályozás alapján az állam által átadott vagyon az alapítvány megszűnésekor visszaszáll az államra. A törvény szigorítja a kuratóriumi tagság feltételeit, vagyonnyilatkozati kötelezettséget ír elő, és nagyobb ellenőrzési jogkört biztosít az Integritás Hatóságnak.
Az Ellenszél korábban beszámolt arról, hogy a kormány azonnali tilalmat rendelt el az alapítványi vagyon eladására és megterhelésére. Ennek célja az volt, hogy a rendszer felszámolása előtt ne lehessen kimenteni az államtól származó vagyonelemeket.
Augusztus 31-én lejár a határidő
Az időzítés különösen veszélyessé teszi az alkotmánybírósági eljárást. Magyarországnak augusztus 31-ig kell teljesítenie az uniós pénzekért vállalt jogállamisági és korrupcióellenes feltételeket.
Az Európai Unió Tanácsa júliusban jóváhagyta a módosított magyar helyreállítási tervet, amellyel mintegy 10 milliárd euró válhat hozzáférhetővé. A kifizetés azonban nem automatikus: az Európai Bizottság azt is megvizsgálja, hogy Magyarország nemcsak elfogadta-e, hanem ténylegesen végrehajtotta-e a szükséges intézkedéseket.
Amennyiben az Alkotmánybíróság megsemmisíti a megtámadott rendelkezéseket, a kormánynak alig több mint két hete maradhat a szabályozás kijavítására és az uniós feltételek ismételt teljesítésére.
Ez nem jelenti azt, hogy egy kedvezőtlen döntéssel automatikusan elveszne az összes pénz. A jogi bizonytalanság és az újabb törvényalkotási kényszer azonban súlyosan veszélyeztetheti a rendkívül szoros menetrendet.
Jogi kontroll vagy politikai akció?
A Fidesz és a KDNP természetesen jogosult az általuk vitatott rendelkezések alkotmányossági felülvizsgálatát kérni. Az Alkotmánybíróságnak pedig politikai szempontoktól függetlenül kell megvizsgálnia, hogy a szabályozás megfelel-e az Alaptörvénynek.
A politikai következmény ugyanakkor nehezen kerülhető meg: az indítvány éppen azt a jogszabálycsomagot támadja, amelynek elfogadásával Magyarország megpróbál hozzáférni a korrupciós és jogállamisági problémák miatt évek óta visszatartott uniós forrásokhoz.
A Fidesz–KDNP lépésének tehát nem az a biztos következménye, hogy Magyarország elveszíti a pénzt. Az viszont már most kijelenthető, hogy az ellenzéki pártszövetség alkotmánybírósági indítványa komoly kockázatot teremt egy olyan versenyfutásban, amelynek végén több ezer milliárd forintnyi fejlesztési forrás sorsa dőlhet el.
Címlapkép: [Discover-kompatibilis WebP letöltése](/Users/illeservin/Documents/Codex/2026-07-29/files-mentioned-by-the-user-te/outputs/fidesz-ab-unios-forrasok-cover.webp). Szöveg nélküli szerkesztőségi illusztráció az Alkotmánybíróság, Magyarország és az uniós források konfliktusáról; beépített képalkotóval készült.