Leállnak Budapest szökőkútjai: már a Gellérthegyi Vízesést is elérte a történelmi aszály.
Vasárnap reggeltől leállítják a FŐKERT üzemeltetésében lévő fővárosi szökőkutakat és a Gellérthegyi Vízesést. Az intézkedéssel vizet és energiát takarítanak meg, és mindaddig érvényben marad, amíg a rendkívüli aszályhelyzet fennáll. Egyetlen kivétel lesz: a Feneketlen-tó úszó szökőkútját továbbra is működtetik, mert az a tó élővilágának megóvásában is szerepet játszik.
A döntést Dezsényi Péter, a Budapesti Közművek FŐKERT Kertészeti Divíziójának főigazgatója jelentette be szombaton.
„Elképesztő időket élünk”
Dezsényi Péter szerint alig két év alatt teljesen megfordult a helyzet Budapesten. Amikor 2024-ben átvette a FŐKERT vezetését, még az árvíztől kellett megvédeniük a Margitszigeti Zenélő Szökőkutat. Most a tartós szárazság miatt kell leállítani.
„Elképesztő időket élünk. Amikor két évvel ezelőtt elkezdtem a munkát Budapest főkertészeként, még az árvíztől kellett megvédenünk a Margitszigeti Zenélő Szökőkutat. Most a történelmi aszály miatt kell leállítanunk”
– írta.
A Margitszigeti Zenélő Szökőkút szombaton este tíz óráig még működött, így a látogatók utoljára megnézhették a zenével és filmvetítéssel kísért esti programot. Vasárnap reggeltől azonban ezt a létesítményt is leállították.
Egyetlen szökőkút marad működésben
A FŐKERT által kezelt szökőkutak közül csak a Feneketlen-tó úszó szökőkútja jelent kivételt. Ennek működtetése nem pusztán látványossági kérdés: a hozzá kapcsolódó mélylevegőztető rendszer oxigént juttat a vízbe, így segít megőrizni a tó vízminőségét és élővilágát.
A rendszer leállítása ebben az esetben nagyobb környezeti kárt okozhatna, mint amennyi vizet vagy energiát meg lehetne takarítani vele.
A többi szökőkútnál és a Gellérthegyi Vízesésnél viszont a városvezetés szerint indokolttá vált a takarékossági intézkedés. A pontosan megtakarítható víz- és energiamennyiségről egyelőre nem közöltek adatokat.
Budapest talajából is súlyosan hiányzik a víz
A főváros már júniusban arra figyelmeztetett, hogy a hőség és az egyre hosszabb száraz időszakok nem átmeneti rendellenességként, hanem egy új éghajlati helyzet részeként jelennek meg.
A Budapest által közölt adatok szerint a város talajának mélyebb rétegeiben már júniusban mintegy 114 milliméteres vízhiány alakult ki. Ez különösen a parkok, a közterületi fák és más zöldfelületek fenntartását nehezíti.
A főváros ezért egyre nagyobb hangsúlyt helyezne az úgynevezett szivacsváros-koncepcióra: az esővizet nem vezetnék el azonnal a csatornákba, hanem esőkertekkel, zöldfelületekkel és vízáteresztő burkolatokkal tartanák helyben.
A májusban elfogadott budapesti csapadékvíz-gazdálkodási stratégia már abból indul ki, hogy a fővárosnak egyszerre kell felkészülnie a villámárvizekre és az egyre hosszabb aszályos időszakokra.
Már nemcsak a látványosságokról van szó
A szökőkutak leállítása a vízválság egyik leglátványosabb következménye, de messze nem a legsúlyosabb. Az Ellenszél korábban beszámolt arról, hogy az agglomeráció egyes részein már a vízhálózat teljes összeomlásának veszélyére figyelmeztettek.
A fogyasztás több térségben messze meghaladta a hálózat teljesítőképességét, miközben egyes utcákban és településrészeken átmeneti vízhiány alakult ki. A helyzet kezelésébe katonai tartálykocsikat is bevontak.
A budapesti szökőkutak leállítása ezért elsősorban jelzés: a víztakarékosság már nem elméleti klímapolitikai cél, hanem a város mindennapi működését érintő kényszer.
Dezsényi Péter közölte, hogy a főváros további klímavészhelyzeti intézkedéseiről hétfőn adnak tájékoztatást. Azok tartalma egyelőre nem ismert, így az sem, hogy a következő lépések milyen közterületeket vagy szolgáltatásokat érinthetnek.