Ügyvédek Bárándy Pétert ajánlják köztársasági elnöknek – de Magyar Péter feltétele akadály lehet.
Újabb név jelent meg a Sulyok Tamás utódlásáról szóló vitában: az Ügyvédkör Bárándy Péter korábbi igazságügyi minisztert ajánlja Magyarország következő köztársasági elnökének. A felvetés nem előzmények nélküli, Bárándy neve korábbi kutatásokban és olvasói szavazásokon is az esélyesek között szerepelt, ő maga pedig jelezte, hogy megfontolná a felkérést. A jelölés előtt azonban komoly politikai akadály állhat, Magyar Péter ugyanis pártpolitikai múlt és kötődés nélküli államfőt szeretne. Bárándy szakmai tekintélye erősítheti a támogatását, korábbi miniszteri és pártpolitikai szerepe viszont éppen ennek a feltételnek mondhat ellent.
Az Ügyvédkör Bárándy Pétert látná a Sándor-palotában
„Az Ügyvédkör dr. Bárándy Pétert ajánlja a társadalom és a döntéshozók figyelmébe Magyarország következő köztársasági elnökének”
– olvasható Dr. Horváth Lóránt ügyvéd Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben.
A felhívás egyelőre társadalmi és szakmai ajánlás, nem hivatalos államfőjelölés. A hatályos szabályok szerint ugyanis a köztársasági elnököt az Országgyűlés választja meg titkos szavazással, így a jelöltté váláshoz parlamenti támogatásra is szükség van. Az Alaptörvény szerint az idő előtt megüresedő tisztséget harminc napon belül kell betölteni.
Az ügyvédi kezdeményezés politikai jelentőségét ezért nem az adja, hogy önmagában eldöntené az elnökválasztást, hanem az, hogy tovább növeli a nyomást a parlamenti többségen: a társadalom különböző csoportjai egymás után nevezik meg saját jelöltjeiket.
Bárándy Péter már korábban is felkerült a jelölti listákra
Bárándy neve nem most merült fel először Sulyok Tamás lehetséges utódjaként. Egy, az államfőjelöltek ismertségét és elfogadottságát vizsgáló kutatásban is szerepelt, több más jogász, tudós és közéleti személyiség mellett.
Egy korábbi Mfor-olvasói szavazáson Bárándy Péter kapta messze a legtöbb voksot: a szavazók 55,9 százaléka választotta őt. Ez természetesen nem reprezentatív közvélemény-kutatás, de azt jelzi, hogy a neve a politikai híreket követő közönség számára ismert és elfogadható lehet.
A volt miniszter ráadásul nem zárkózott el teljesen a lehetőségtől. Egy júliusi interjúban arra a kérdésre, hogy megfontolná-e az államfői felkérést, igennel válaszolt.
Ez fontos különbség más, nyilvánosan emlegetett jelöltekhez képest: Bárándy esetében nemcsak külső kezdeményezésről van szó, hanem arról is, hogy az érintett elvben kész lehet mérlegelni a feladatot.
Erős jogászi háttér szól mellette
Bárándy Péter évtizedeken át ügyvédként, elsősorban büntetőjogászként dolgozott. Az ELTE jogi karán szerzett diplomát, később a Budapesti Ügyvédi Kamarában is vezető tisztségeket töltött be, és jogi oktatói tevékenységet is végzett. 2002-ben igazságügyi miniszterré nevezték ki, a Medgyessy-kormányban 2004-ig irányította a tárcát.
Támogatói szemében ez a háttér több szempontból is előnyt jelenthet. A köztársasági elnöknek rendszeresen kell törvényeket alkotmányossági és közjogi szempontból mérlegelnie, dönthet arról, hogy egy jogszabályt visszaküld-e az Országgyűlésnek, vagy az Alkotmánybírósághoz fordul-e.
Egy tapasztalt jogász ezért várhatóan nem csupán reprezentatív szerepként tekintene a hivatalra. Bárándy szakmai múltja azt az érzetet erősítheti, hogy az új államfő képes lenne önálló jogi véleményt kialakítani, és adott esetben valódi kontrollt gyakorolni a parlamenti többséggel szemben.
Magyar Péter feltétele viszont kizárhatja
A Bárándy mellett szóló szakmai érvek ellenére a Tisza által meghatározott politikai feltétel komoly akadályt jelenthet.
Magyar Péter szerint olyan köztársasági elnök tudná legjobban megtestesíteni a nemzet egységét, akinek nincs pártpolitikai múltja vagy kötődése.
Bárándy Péter azonban korábban nemcsak igazságügyi miniszter volt. Az 1990-es években a Köztársaság Párt alelnökeként is tevékenykedett, és a párt országgyűlési képviselőjelöltjeként is indult. Korabeli életrajza szerint 1992 és 1996 között töltötte be az alelnöki tisztséget.
Ez alapján nehezen lenne teljesíthető az a feltétel, hogy a következő államfő „mindenféle pártpolitikai múlt” nélkül érkezzen. Magyar Péter ugyan Bárándyt név szerint nem zárta ki, saját kritériuma azonban egyértelműen ellene szól.
A vita arról is szól, mit jelent a politikai függetlenség
Bárándy esete rámutat a Tisza feltételének egyik gyenge pontjára. A pártpolitikai múlt hiánya könnyen ellenőrizhető követelmény, de nem feltétlenül azonos a valódi függetlenséggel.
Egy korábbi miniszter vagy pártpolitikus később képes lehet távolságot tartani korábbi politikai közegétől. Ezzel szemben egy formálisan párton kívüli közéleti szereplő is lehet szoros kapcsolatban az őt jelölő politikai többséggel.
Az államfő tényleges önállósága ezért kevésbé az önéletrajzán, sokkal inkább a hivatalban hozott döntésein mérhető. A kulcskérdés az, hogy az új elnök visszaküld-e vitatott törvényeket, kér-e alkotmányossági vizsgálatot, és hajlandó-e nyilvánosan is ellentmondani az őt megválasztó többségnek.
Bárándy támogatói feltehetően éppen a jogászi tekintélyében és szakmai önállóságában látják ennek garanciáját. A Tisza viszont úgy tűnik, már a jelölt előéletével is jelezni akarja a korábbi pártpolitikai gyakorlattól való távolságot.
Közben Polgár Judit került lépéselőnybe
Az ügyvédi kezdeményezéssel szinte egy időben művészek, tudósok és sportolók Polgár Juditot ajánlották köztársasági elnöknek.
Magyar Péter ezt követően bejelentette, hogy személyesen találkozik Polgár Judittal, és megkérdezi tőle, vállalná-e az államfői feladatot. Ezzel a világhírű sakkozó jelenleg egyértelműen közelebb került a hivatalos jelöléshez, mint Bárándy Péter.
Polgár mellett éppen az szólhat Magyar Péter szemében, ami Bárándy esetében problémát jelent: nincs pártpolitikai múltja, nem volt kormánytag, és nem töltött be párttisztséget.
Bárándy ajánlása ettől még nem válik jelentéktelenné. Megmutatja, hogy a jogásztársadalom egy része nem feltétlenül politikán kívüli szimbolikus személyiséget, hanem tapasztalt közjogászt látna szívesen a Sándor-palotában.
Nem hivatalos jelölt, de a vita egyik fontos szereplője lett
Az Ügyvédkör felhívása után Bárándy Péter neve ismét bekerült az államfőválasztásról szóló országos vitába. Szakmai múltja, ismertsége és korábbi nyilatkozata alapján komolyan vehető jelölt lehetne, ha megfelelő parlamenti támogatást kapna.
A politikai realitás ugyanakkor jelenleg inkább Polgár Judit felé mutat. Magyar Péter nyilvánosan is jelezte érdeklődését iránta, míg Bárándy múltja nehezen egyeztethető össze a Tisza által felállított kritériummal.
A következő napokban így nemcsak az derülhet ki, ki vállalja a jelölést, hanem az is, hogy a parlamenti többség melyik szempontot tartja fontosabbnak: a pártpolitikától mentes életutat vagy a hosszú közjogi és kormányzati tapasztalatot.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!