Magyar Péter visszaszólt Márki-Zaynak: „Ez a lobbizás teljesen felesleges”.
Nyilvános vita bontakozott ki Magyar Péter és Márki-Zay Péter között Polgár Judit lehetséges köztársasági elnöki jelöléséről. Márki-Zay szerint még egy pártpolitikától távol álló, széles körben elfogadott jelölt függetlenségét sem garantálja, ha az államfőt továbbra is a parlamenti többség választja meg. Magyar Péter erre azt válaszolta, hogy a hatályos szabályok szerint most nem lehet közvetlen elnökválasztást tartani, és ellenzéki politikus jelölése sem jöhet szóba. A vita így már nemcsak Polgár Judit személyéről, hanem az államfői intézmény jövőjéről is szól.
Márki-Zay Péter Polgár Judit nevével indította el a vitát
Márki-Zay Péter a közösségi oldalán mindössze két szóval, a „Polgár Judit?” kérdéssel vezette fel bejegyzését. A hódmezővásárhelyi polgármester ugyanakkor nem a világhírű sakkozó alkalmasságát kérdőjelezte meg, hanem azt a rendszert, amelyben Magyarország köztársasági elnökét az Országgyűlés választja meg.
Márki-Zay szerint még akkor sem biztosítható az államfő valódi függetlensége, ha Polgár Judit személyét széles körű, több pártot és társadalmi csoportot bevonó kiválasztási folyamat előzné meg. Úgy látja, hogy a közvetlen választás hiányában az új elnök óhatatlanul a parlamenti többségtől függne.
A politikus ezért azt szorgalmazta, hogy Sulyok Tamás távozása után közvetlenül a választópolgárok dönthessenek az új államfőről. Érvelése szerint csak ez teremthetne valódi ellensúlyt a kormánnyal és az azt támogató parlamenti többséggel szemben.
Magyar Péter: most a hatályos szabályok szerint kell elnököt választani
Magyar Péter rövid időn belül megjelent Márki-Zay Péter bejegyzése alatt, és határozott hangvételű hozzászólásban reagált.
„Az új Alkotmány elfogadásáig választunk most elnököt. Pontosan tudja ön is, hogy a jelenlegi szabályok szerint nem lehet közvetlen elnökválasztást tartani” – írta a miniszterelnök.
A válasz jogi értelemben arra utal, hogy a jelenlegi Alaptörvény alapján a köztársasági elnököt az Országgyűlés választja. Ennek megváltoztatásához alkotmánymódosításra, illetve az új alkotmányban egy másik államfőválasztási modell kialakítására lenne szükség.
Magyar Péter korábban arról beszélt, hogy az új alkotmány tervezetéről népszavazás dönthet. A mostani államfő megválasztását azonban nem akarják addig elhalasztani, ezért Sulyok Tamás utódjáról még a jelenlegi alkotmányos rendszerben döntene a parlament.
Az ellenzéki politikusokat is kizárta a jelöltek közül
Magyar Péter nem állt meg a közvetlen választásra vonatkozó felvetés elutasításánál. Azt is világossá tette, hogy ellenzéki politikust sem támogatna az államfői tisztségre.
„Fel sem merülhet óellenzéki politikusok jelölése olyan pozícióba, amelynél a nemzet egységét kell megteremteni” – fogalmazott, majd Márki-Zay kezdeményezését „teljesen felesleges lobbizásnak” nevezte.
A miniszterelnök ezzel lényegében két csoport előtt is bezárta az ajtót. Korábban már jelezte, hogy a Tisza olyan köztársasági elnököt szeretne, aki mindenféle pártpolitikai múlt és kötődés nélkül képes szolgálni az országot. Most pedig külön is kizárta azokat az ellenzéki politikusokat, akik esetleg saját jelöltet próbálnának helyzetbe hozni.
A Tisza álláspontját ismertető bejegyzésében Magyar Péter azt írta, hogy a nemzet egységét leginkább egy pártpolitikai kötődésektől mentes személy testesíthetné meg.
Miért éppen Polgár Judit neve került elő?
Polgár Judit neve nem véletlenül jelent meg az államfőjelöltek között. Tudósok és közéleti szereplők nyílt levélben kezdeményezték, hogy a világhírű sakkozót jelöljék köztársasági elnöknek.
A kezdeményezők vélhetően olyan jelöltet kerestek, aki nem pártpolitikai karrierrel, hanem nemzetközileg elismert teljesítménnyel szerzett tekintélyt. Polgár Judit ebből a szempontból illeszkedhet a Tisza által megfogalmazott elvárásokhoz: nincs klasszikus pártpolitikai előélete, miközben Magyarország egyik legismertebb és nemzetközileg legsikeresebb személyisége.
Fontos ugyanakkor, hogy a neve egyelőre társadalmi javaslatként került nyilvánosságra. Nincs hivatalos bejelentés arról, hogy a kormány vagy a Tisza őt jelölné, és arról sem, hogy Polgár Judit vállalná-e a tisztséget.
Márki-Zay nem Polgár Judittal, hanem a rendszerrel vitázik
A két politikus szóváltásának egyik fontos részlete, hogy Márki-Zay Péter nem állította: Polgár Judit alkalmatlan lenne köztársasági elnöknek. Éppen ellenkezőleg, bejegyzésében még azt a lehetőséget is megengedte, hogy személyét sokpárti és alapos országos kiválasztás előzze meg.
A kifogása arra vonatkozott, hogy a parlament által megválasztott államfő mennyire tud valódi féket és ellensúlyt képezni ugyanazzal a parlamenti többséggel szemben, amely hivatalba juttatta.
Magyar Péter válasza viszont nem erre az elméleti kérdésre adott részletes választ. A miniszterelnök a közvetlenül előttük álló döntés gyakorlati és jogi kereteire hivatkozott: most a hatályos szabályok alapján kell új elnököt választani, az államfői rendszer későbbi átalakításáról pedig az új alkotmány rendelkezhet.
A két fél tehát részben elbeszél egymás mellett. Márki-Zay hosszú távú intézményi garanciát követel, Magyar Péter pedig az azonnali államfőválasztás jogi realitásából indul ki.
A közvetlen választás sem oldana meg automatikusan mindent
A közvetlen köztársaságielnök-választás erősebb társadalmi felhatalmazást adhatna az államfőnek, de önmagában nem biztosítaná, hogy az elnök független legyen a pártpolitikától.
Egy országos választási kampányhoz jelentős szervezettség, támogatói háttér és finanszírozás szükséges. Emiatt a közvetlenül választott jelöltek mögött is rendszerint pártok vagy politikai mozgalmak állnak. Emellett az is meghatározó lenne, milyen jogköröket kapna a közvetlenül megválasztott elnök.
Ha az államfő erős választói felhatalmazással, de lényegében változatlanul szűk hatáskörökkel rendelkezne, könnyen konfliktus alakulhatna ki közte és a parlamenti többség között. Ha viszont a jogköreit is jelentősen kibővítenék, az már a teljes magyar közjogi berendezkedés átalakítását jelentené.
Ezért nemcsak arról kellene dönteni, ki válassza az elnököt, hanem arról is, hogy az államfő milyen eszközökkel ellenőrizhesse vagy ellensúlyozhassa a kormány működését.
Sulyok Tamás távozása sürgeti a döntést
Sulyok Tamás megbízatása az Alaptörvény tizenhetedik módosítása következtében 2026. július 20-án megszűnik. A módosítás kimondja, hogy a hatálybalépést követő napon véget ér a hivatalban lévő köztársasági elnök mandátuma.
Az új államfő hivatalba lépéséig a köztársasági elnöki jogköröket ideiglenesen az Országgyűlés elnöke gyakorolja. Magyar Péter korábban azt mondta, hogy augusztus 20. előtt megválaszthatják Sulyok Tamás utódját. mfor.hu – Menedzsment Fórum
Ez szűk időkeretet hagy a jelölt kiválasztására. A Polgár Judit körül kialakult vita ezért nem pusztán elméleti eszmecsere: hamarosan ténylegesen eldőlhet, kit támogat a parlamenti többség a Sándor-palotába.
A vita Magyar Péter államfőmodelljéről is szól
A miniszterelnök kommunikációja alapján a Tisza egyszerre próbálja hangsúlyozni a pártpolitikától való távolságot és megőrizni a parlamenti többség döntési jogát.
Ez politikailag kényes egyensúly. Egy függetlennek tekintett, országosan ismert jelölt csökkentheti azt a kritikát, hogy a kormány saját pártkatonát ültet az államfői székbe. A jelölt azonban továbbra is a kormányoldal parlamenti támogatásával kerülne hivatalba, ami újra felveti a Márki-Zay által megfogalmazott függőségi kérdést.
Polgár Judit személye ezért szimbolikusan erős választás lehetne, de önmagában nem rendezné az államfői intézmény körüli alkotmányos vitát. A valódi kérdés az lesz, hogy az új elnök a gyakorlatban képes-e önálló döntéseket hozni, visszaküldeni vitatott törvényeket, alkotmányossági kontrollt kezdeményezni, és szükség esetén nyilvánosan is szembemenni az őt megválasztó többséggel.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!